Fabius
Fabius, hatalmas régi római nemzetség (gens), mely már a köztársaság első idejében éveken át biztosítani tudta magának az egyik konzulságot s egymaga szembe mert szállni Róma hatalmas szomszédjával,Veiivel. E nemzetségnek nevezetesebb ágai a Vibulanus, Ambustus, Maximus, Pictor, stb. családok. (V. ö. Du Rieu', De gente Fabia. Leida, 1856.)
A F. nemzetség Vibulanus ágából kiválóbbak:
1. Quintus F. Vibulanus, a veiiek ellenében esett el Kr. e. 480.; 2. Kaeso F. V. és 3. Marcus F. V., mindkettő a Cremeránál esett el 477. E három testvér 485-479. hét éven át sorban mindegyik kétszer viselte a konzulságot, sőt a középső 479. harmadszor is elnyerte. Róma belső mozgalmaiban 481-ig fő ellenesei voltak az agrarius pártnak. Spurius Cassiust, a lex agraria első indítványozóját, halálra itélték (485); de végre a plebejusok passzivitásán, mely a külső politika hadi sikereit is kockáztatta, megtört a F.-ok ellenzése ugy, hogy 479. maga Kaeso konzul is pártolta a plebejusok törekvését. Hogy a tulnyomó hatalmuk ellen szórt vádakat elnémítsák és hogy Róma megszaporodott ellenségeivel szemben ne legyen kénytelen szétforgácsolni erejét, maguk a F.-ok, mintegy 306-an 4000 kliensökkel, elvállalták a harcot Veii ellen 279-277. A harmadik évben tőrbe csalatva a Cremera folyónál mind elvesztek. E nap a római kalendarium szerencsétlen napjai (dies atri) közé számíttatott, s a kapu, melyen kivonultak volt, Porta scelerata lett, melyen állami tisztviselő át nem léphetett. - 4. Quintus F. V., az egyetlen F., ki a monda szerint mint gyermek Rómában maradt s a cremerai pusztulást kikerülte, a föntebbi Marcusnak volt a fia, háromszor konzul, 450. decemvir s a testület bukása után ő is önként számkivetésbe ment. Az égrok és volszkok ellen 465. és 459. győztesen harcolt.
A gall invázió korában az Ambustus ág szerepelt: 5. Numerius F. A.., 6. Kaeso F. A. és 7. Quintus F. A. volt az a három testvér, akiket a rómaiak békéltető követekül küldöttek az ostromlott Clusium kedvéért a gallok táborába, s ők mégis részt vettek a harcban (391) a clusiumiak közt. A gallok a követjog megsértőinek kiadását követelték, de a követelést visszautasították, sőt Quintust haditribunná tették 390. Erre következett az alliai csata és Róma elfoglalása.
A II. szamnit és a II. pun háboruban a Maximus család két kiváló tagja szerepelt: 8. Quintus F. M. Rullianus, 325. mint magister equitum Papirius Cursor dictator távollétében saját felelősségére megütközött a szamnitokkal, és bár fényesen győzőtt, fegyelmi vétsége miatt a diktátor halálra itélte, s csak a szenatus és a nép közbenjárására szabadult meg; 322-295. ötször konzul, az etruszkok legyőzője Sutrium- és Perusiánál s sentinumi döntő csatában (295.); közveszély idején személyes ellenfelét, Papirius Cursort nevezte ki diktátorrá. Közel 100 éves korában állami költségen temették el. - 9. Quintus F. M. Verrucosus Cunctator, az előbbinek unokája († 203. Kr. e.), 223-tól ötször konzul és kétszer diktátor; 233. legyőzte a ligurokat, Saguntum elfoglalása (219) miatt ő vitte meg Karthágóba a hadüzenetet, a trasimenusi vereség (217) után mint diktátor kerülte a nyilt ütközetet Hanniballal s csak folyton csipkedte, fárasztotta a punokat, amiért az elégedetlen rómaiak Cunctatornak (késedelmes, lassu) nevezték el, de a cannaei csata igazat adott neki; 215. Campaniában győzött az elszakadt szövetségeseken, 209. pedig Tarentumot foglalta vissza s ezért 204. diadalmenetben részesült. Életét megirta Plutarchos. - 10. Quintus F. M. Servilianus, konzul 142., történetiró (commentariusai maradványait kiadta Peter Herm.: Historicorum Romanorum fragmenta Lipcse 1883).
Az egyik F.302. Salus templomá festette s ezért családja a Pictor nevet kapta. Ezen családból született 254. körül 11. Quintus F. P., a legrégibb római annalista történetiró, ki Historia cimü munkáját görög nyelven irta meg Aeneas mondájától a maga koráig. 225. harcolt a gallok ellen és a cannaei csata (216) után közvetül ment a delfi jóshelyhez. (Munkája maradványait kiadta Peter H.: Historicorum Romanorum fragmenta. Lipcse 1883).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
