Faber
Faber, 1. Eduárd, württembergi igazságügyminiszter, szül. Altenstadtban 1822. Előbb teologusnak készült, de azután a jogi pályát választotta, melynek végezte után, 1857. állami szolgálatba lépett. 1883. kinevezték igazságügyminiszternek. Része van mind a württembergi, mind pedig a német birodalmi igazságügyi reformokban. 1859. megj.: Die Vorarbeiten zum württemberg. Lanrecht vom J. 1610. c. műve.
2. F. Gotthilf Tivadar, német iró, szül. Prágában 1766. febr. 15., megh. Párisban 1847 nov. 28. Jogi tanulmányait Halléban és Jenában végezte, mire 1789. Párisba ment, hol a francia seregbe lépett és Lafayette alatt Ausztria ellen harcolt. 1793. az osztrákok elfogták, de két év mulva megszökött a fogságból s visszatért Párisba, mire a direktorium Aachenben hivatalnokul alkalmazta. Később a francia nyelv tanára lett Kölnben, mig 1805. Szt.-Pétervárra ment, honnan 1816. az orosz követséghez kinevezték Majna-Frankfurtba. Már 1818. az aacheni kongresszus alkalmával valóságos államtanácsos lett. Fontosabb művei: Notices sur l 'intériur de la France (1807), Observations sur l'armée française (1792-1807; 1808. németül is), Bagatelles (pétervári képek, 1811. 2 köt., németül 1814), Beiträge zur Charakteristik der französ. Staatsverfassung und Staatsverwaltung während der Epoche Bonapartes (1815), Le comte J. Capodistrias (1842).
3. F. Jakab, tkp. Jacques le Fevre d'Estaples (Stapulensis), francia teologus, szül. Estaplesben Picardiában 1445 körül, megh. 1536. Párisban a filozofia tanára volt, aki sokoldalu tudását európai, ázsiai és afrikai utazásainak tapasztalataival is kibővítette. Egy ideig Luther felé hajlott. Munkái sok viszályba keverték, melyek üldözést is vontak maguk után, mire navarrai Margit s I. Ferenc vették oltalmukba. 1523. lefordította franciára a szentirást, azonkivül irt többrendü kommentárt és parafrázist Aristoteléshez. Több munkája heves elleniratokat keltett, főkép Erasmus és Fisher rochesteri püspök részéről s gyakran üldözéseket is vont személyére. Exegetikus művei az indexbe tétettek, «donec corrigantur».
4- F. János, bécsi püspök és államférfiu. Szül. Leutkirchben (Algau) 1478-ban, megh. Badenben 1541 máj. 21. Tübingában és Freiburgban végezte teologiai tanulmányait s mint kitünő egyházi szónok nagy hirnévre emelkedett. 1520-ig Erasmus-szal és Zwinglivel is levelezett, de azután a protestántizmus elleni küzdelemnek szentelte életét. V. Károly császár politikai küldetéseket is bizott reá, megfordult Angliában, Spanyolországban és Budán is élt egy ideig. 1528-ban I. Ferdinand király ujra Londonba küldte, hogy VIII. Henriktől segélyt kérjen a törökök ellen és akkor figyelmeztette az angol királyt, hogy ha Magyarországot nem támogatja, megérheti azt, hogy a törökök a Themzéből fogják paripáikat itatni. 1529., midőn a törökök Bécset ostromolták, annyira kitüntette magát, hogy I. Ferdinánd bécsi püspökké nevezte ki, mely állásban sokat tett a város felvirágoztatása körül, egyuttal azonban, gyöngélkedése dacára, kiméletlen harcot folytatott a protestántizmus ellen. Nagy része volt a Melanchton szerkesztette Confessio Augustana ellen irt Confutatio szerkesztésében; a morva anabaptisták ellen tartott prédikáicót Thurzó Szaniszlónak ajánlotta.
5. F. János angol festő, szül. Hollandiában 1650 körül, megh. Bristolban 1721., tollal rajzolt arcképei révén korán hiressé lett. Angolországba mezzotinta modorban készített képmás-metszeteket (az oxfordi kollégium 25 alapítója), reprodukálta a Rubens-féle filozofus-fejeket, Debighe, Kneller stb. arcképeit. Fia, F. János, rézmetsző, szül. Hollandiában 1684., megh. Bloomsburgban 1756., atyjával 3 éves korában elment Angolországba, van der Bauck tanítványa lett. 165 kitünő mezzotinta metszete közt van Newton Izsák arcképe Baucke nyomán, a hires Beautés de Hampton Court gyüjteménynek reprodukciója, Loyola Ignác képe, Tizián, a mandolinjátszó Hals nyomán.
6. F. Tanaquis, humanista, l. Lefebre.
7. F. Péter, jezsuita, l. Favre.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
