Faalakszám

Full text search

Faalakszám, törzsalakszám. Az erdészek a fatörzs alakját szabályos mértani testekkel, u. m. a hengerrel, az Apollonios-féle paraboloiddal vagy domboru oldalu kuppal, az egyenes oldalu kuppal és a Neil-féle paraboloiddal vagyis a horpaszkuppal szokták összehasonlítani, és azt találták, hogy minden fatörzs köbtartalmára nézve a hasonló alapsikkal és magassággal biró henger és horpaszkup közé esik, s leginkább az Apollonios-féle paraboloidhoz szokott ugyan hasonlítani, de többé-kevésbé az egyenesoldalu kuphoz is közeledhetik. Minthogy pedig e kupok alakját köbtartalmuknak hasonló alapsikkal és magassággal biró henger (u. n. eszményi henger) köbtartalmához való viszonya nagy mértékben jellemzi, megkisérlették e viszonyszámot a fák alakjára is alkalmazni. Ha a henger köbtartalmát 1-nek veszszük, akkor a hasonló alapsikkal és magassággal biró domboru kup, karany vagy paraboloid köbtartalma 0,5, az egyenes oldalu kupé 0,333 és a horpasz kupé, v. röviden neiloidé 0,25. Ezek nem egyebek, mint az illető testeknek az alapsikra vonatkoztatott alakszámai. Ilyen alakszámokat azonban, amelyeknél a fák vágási lapja szolgálna alapul, ezeknél nem lehet alkalmazni, mert a törzs töve felé mindig szabálytalan lévén, alapsikja sem jól ki nem puhatolható, sem pedig nem szolgálhat biztos alapul a fa köbtartalmának meghatározására. Megkisérlették tehát a törzs bizonyos magasságában mérni meg annak vastagságát, és oly hengerrel hasonlítani össze köbtartalmát, mely hasonló vastagsággal bir. Ha a fának bizonyos, meghatározott hányadában vesszük fel annak vastagságát, akkor valóban hasonló fáknál egyenlő alakszámokat kell kapnunk. Legcélszerübbnek találták e célra a fák 1/20-ad részét, mert ekkor 10 méter magas fánál az átmérőt 1/2 méter, 20 métereseknél 1 méter, 30 métereseknél 1,5 méter magasságban kellene megmérni, s még a 40 méteresek 1/20-részéhez is, bár nehezen, hozzá lehetne jutni. Ily alakszámokat számított ki és állított össze a különböző fanemekre és azok különböző alakcsoportjaira (vaskossági, helyesebben telidedségi osztályaira) nézve Pressler s még mások is. Az ily alakszámokat valódi alakszámoknak mondjuk, megkülönböztetjük az alább leirandó mellmagassági alakszámtól. Ha p. egy tölgyfa vastagságát annak 1/20-ad részében 40 cm.-nek, magasságát 25 méternek és köbtartalmát 1,4 m3-nek találtuk volna, akkor törzsének alakszáma 0,45, mert a hasonló magasságu és vastagságu henger köbtartalma
A valódi alakszámok alkalmazása a gyakorlatban nagy nehézségekbe ütközik, mert minden fának előbb magasságával kell tisztába jönni, s a különböző magasságokban való vastagságmérés is igen hátráltatja a munkát. Azért ez alakszámok alkalmazása nem örvend elterjedésnek. Nagyobb jövője van, hiányai dacára is, az u. n. mellmagassági alakszámnak, mely az előbbitól abban különbözik, hogy a fa köbtartalmával összehasonlítandó u. n. eszményi henger vastagságául bármely fatörzsnek mellmagasságban (pontosabban a földtől 1,3 m.-nyire) megmért átmérőjét veszszük. Az alakszám itt is egyenlő különben azon törtszámmal, melyet megkapunk, ha a fa köbtartalmát az eszményi hengerével elosztjuk. Ha p. valamely fa köbtartalmát 1,60 m3-nek, vastagságát mellmagasságban 40 cm3-nek, magasságát 27 méternek találtuk volna, akkor az eszményi henger köbtartalma 3,39 m3, és a törzs alakszáma l,60/3,39 = 0,47. Ez alakszámnak azonban az a lényeges hiánya van, hogy ugyanolyan alakot feltételezve, rövidebb fáknál nagyobb alakszámot kapunk, mint hosszabbaknál, mert az eszményi henger alapsíkja az előbbieknél aránylag kisebb, mivel aránylag nagyobb magasságban méretik az átmérő, mint a magasabb fáknál.
Az alakszámokat még más szempontok szerint is osztályozzuk. Ha ugyanis az ágaitól megfosztott törzs köbtartalmát osztjuk az eszményi hengerével, akkor kapjuk a törzsalakszámot, melylyel fennebb foglalkoztunk. Itt a törzs egészen sudaráig van értve. A gyakorlatban azonban több hasznát vesszük annak, ha a fának vastagságától függő választékait hasonlítjuk össze az eszményi henger köbtartalmával. A német kisérleti állomásokon arra a közös megegyezésre jutottak, hogy a fatörzsnek és ágainak azon részeit, melyek 7 cm.-nél vastagabbak (beleértve még a 7 cm.-eseket is) tömörfa (Derbholz), a vékonyabb részeket pedig rőzsefa (Reisigholz) név alatt foglalják össze. Oly esetekben, midőn a rőzsefa nem értékesíthető, ennek megbecsülése fölösleges, tehát ilyenkor csak a fának «tömör fatartalma» becsülendő meg. Erre a célra alkalmas az u. n. tömör faalakszám, melyet megkapunk, ha a fának összes, 7 cm.-nél vastagabb részeit köbözzük és a nyert fatömeget az eszményi henger köbtartalmával elosztjuk. De össze lehet hasonlítani a fa összes, tuskó feletti részeinek köbtartalmát, tehát a törzs és összes ágainak, vagyis (a tuskó és gyökerek kivételével) az egész fának a köbtartalmát az eszményi hengerével. Előbbi utóbbival elosztva, adja a faalakszámot.
A fa-, törzs- és tömörfa-alakszámok lehetnek épp ugy valódi, mint mellmagassági alakszámok is. Az alakszám fennebbi definiciójából kiderül, hogy ha az alakszámot ismerjük, p. táblázatokból valamely fára ráolvashatjuk, akkor csak az eszményi henger könnyen meghatározható köbtartalmával kell szoroznunk, hogy a fa köbtartalmát megkapjuk. L. Faalakszámtáblák.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages