Égbolt.

Full text search

Égbolt. Közvetlen érzéki benyomásaink szerint lelapult félgömbhéj, mely a látás határa mentén a földön nyugszik. Az elméleti okoskodások által nem befolyásolt természet embere ugyanis az égboltban nem tökéletes félgömböt lát, hanem nyomott boltozatot, melynek zenit pontja tetemesen közelebb áll az észlelőhöz, mint a horizont vonala. Vitás kérdés még ma is, vajjon ezen benyomás érzéki vagy itéletbeli csalódásra vezetendő vissza, vagy vajjon érte csupán a légperspektiva okolandó-e? Annyi bizonyos, hogy ezen tüneménynyel szorosan összefügg ama tény is, hogy a horizonthoz közel a Nap és Hold korongja sokkal nagyobbnak látszik, mint a zenit szomszédságában, holott pontos csillagászati mérések nem adnak különbséget a korong nagyságában, ha ez különböző magasságokban áll. Malebrandhe és Euler szerint ennek oka az volna, hogy távolsági itéletünket vertikális irányban nem támogatja szemmértékül használható tárgy, mig ezek a horizont mentén bőven megvannak és igy ezek a horizont mentén bőven megvannak és igy elég pontos távolságbecslést engednek. Az É. pontosabb alakját először Smith Róbert adta meg, miután ezt Treiber 1672. teljesen téves alapon meghatározni iparkodott. Ha ugyanis a horizont és zenit távolságának felező pontját szemmérték szerint az égen beállítjuk, ezt nem 45, hanem csak 23°-nyi magasságban fogjuk találni. Ebből következik, hogy az É. nem félgömbnek, hanem oly gömbsüvegnek tekinthető, melynek magassága a sugárnak csak 6/37-ét, kerekszámban 1/6-át teszi. Innen van azután az is, hogy hullócsillagoknak s hasonlóknak magassági becslései; még ha ezek szakemberek kezeiből is kerülnek ki; kivétel nélkül tulságos nagyok, mert hiszen mi, mint említők, 45° magasságunak gondoljuk, ami tényleg csak 23° magassággal bir. Ezzel még nincs eldöntve ama kérdés, vajjon az É. tényleg gömbsüvegnek tekinthető-e, mert egyes, bár eddig szórványos megfigyelések arra látszanak mutatni, hogy komplikáltabb alakra kell gondolnunk; igy különösen valószinü, hogy az É. pontosabb alakja ugynevezett kagylósgörbe forgásából keletkezett boltozattal azonosítandó. A csillagászatra és annak pontos meghatározásaira nézve az égbolt és éggömb közötti különbség teljesen közömbös, mert a csillagok helyét ott kizárólag egy ideális gömbre vonatkoztatjuk, melynek középpontját a megfigyelő foglalja el.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages