Ecet.
Ecet. Az E. nem egységes vegyület, hanem több test keveréke. Legtöbb benne a viz, azután ecetsav, amelyből 3-10%-ot szokott tartalmazni. A borszeszből készült E. igen kis mennyiségü ecetétert, továbbá aldehidet tartalmaz, mely vegyületek kellemes zamatát adják meg. Kevés változatlan borszesz is szokott benne lenni, továbbá ásványos sók a kutvizből, amelyet a borszesz higításához használnak (v. ö. Ecetgyártás). Tulajdonképen szintelen, de az árubeli E. gyakran barnás, mivel a hordók fájából festőanyagot old. Gyakrabban sárgás-barnává ugy teszik, hogy égett cukorral megfestik. A borecet (l. o.) nemesebb eredeténél és kellemes zamatánál fogva értékesebb. A faecet (l. o.) a fa száraz lepárlásával készül. Ez kozmás anyagokat tartalmaz, amelyek izét befolyásolják. Az ételeink savanyítására és füszerezésére használatos ecetbe, kellemes aromáju füszereket is áztatnak. Az ecetet régebben gyakran ásványos savakkal (sósav, kénsav) hamisították, továbbá csipős füszereket (bors, paprika, mustár) is tettek belé, hogy izét erősebbé tegyék. Manapság, amióta olcsó ecetet borszeszből készítenek, e hamisítások ritkák. Az E. savtartalma acetométerrel (l. o.) határozható meg. A nálunk árult ecet ugyszólván kizárólag borszeszből készül; gyártását a következőkben irjuk le:
Gyártása
Az ecetgyártás alapja az, hogy az alkohol oxidálva átalakul ecetté a következő képlet szerint:
C2H6O+O2 = C2H4O2+H2O
alkohol oxigén ecetsav viz.
Régebben az ecetet ugy készítették, hogy a különféle alkoholtartalmu folyadékokat mint bor, sör, gyümölcslé stb. bizonyos hőmérséknek kitéve, önmaguktól átváltoztak ecetté. Ujabban azonban az ecetet gyárilag állítják elő és pedig az ugynevezett gyors ecetgyártási eljárás szerint. E célra az ecetképző kádak szolgálnak. Az ecetképző kád három részből áll. A felső részben történik az ecetanyának vagyis a vizzel higított alkoholtartalmu folyadéknak kisebb cseppekben való szétosztása; a középső térben, mely az ecetképződésnek legnagyobb részét foglalja el, történik az ecetanyának ecetté való átváltoztatása; az ecetképző alsó részében gyülik össze a lecsepegő ecet.
Ecetképző kád.
Az ecetképző részletes berendezése a következő: A konikus alaku fakád felső részén (l. az ábrát) van egy likas fenék S, az alsó részben pedig lécekből készült fenék. Az A nyilás arra szolgál, hogy a léc alatt összegyülő folyadék azon leeresztessék. Az F fedő a légáramnak a kádban való szabályozására szolgál. Az ecetképző kádak abrincsai lenolajkencével vonandók be, mert különben a vas abrincsok erősen elrozsdásodnának. A kád alsó részében körös-körül kerek nyilások O vannak, amelyeken a levegő beáramlása történik. A levegő-nyilások száma lehet tetszés szerinti, mert a levegő beáramlásának szabályozása nem a képzők alsó részében hanem a felső részen, az F fedőben történik. A két fenék közötti tér forgácscsal van kitöltve. Minél nagyobb a forgács felülete, annál gyorsabban alakul át a szesz ecetsavvá. Ha az ecetképző kilugzott faforgácscsal telve van, akkor következik annak megsavanyítása. Ezen célra olyan erősségü ecetet használnak, mint a milyent gyártani szoktak. Eleintén 3-4-szer öntünk kevés ecetet a felső fenékre, amelynek 25-30°C hőmérsékkel kell birnia. Két vagy három nap mulva le hagyjuk folyni, s mindaddig öntünk fel ecetet, mig az alulról kifolyó ecet a felöntött ecet erősségével megegyezik. Az ecetképző kádak nagysága s a faforgács minősége szerint a megsavanyítás 8-14 napig tarthat. A savanyításhoz szükséges ecet mennyisége függ a képző nagyságától s szintén a forgács minőségétől. A besavanyításhoz szükséges ecet holt tőkének tekintendő. Ha az ecetképzők igy előkészíttettek, akkor megkezdődik a tulajdonképeni ecetgyártás. Ezen célra készítik az ecetanyát, a mely nem egyéb, mint vizzel higított alkohol, kevés ecetsavval keverve. Ezen ecetanya csak ugy alakul át ecetté, ha kellően van vizzel higítva s ekkor is csak többszörös felöntés után. Az ecetgyárak legtöbbje csak 10-11%-os ecetsavhidrátot képes előállítani; vannak ugyan gyárak, melyek bizonyos ideig 12-14%-os terményt állítanak elő, de az ecet erőssége csakhamar 10-11%-os ecethidrátra csökken. Az ecetanya erőssége a gyakorlatban 4-12 térfogat percent között változik. A gyengébb keverék felöntése által nyerjük a közönséges vagyis egyszerü ecetet, az erősebből a kettős ecetet s végre a még erősebb keverékből az ugynevezett ecetszeszt. Természetes dolog, hogy az erős ecet leginkább alkalmas a szállításra.
Az ecetgyártás üzemében eljövő betegségek sokfélék, melyek közül felemlíthető az ecetképző kádak elnyálkásodása. Ez igen veszélyes betegség, s ha idejekorán hozzá nem látunk annak kiirtásához, megtörténik, hogy végre egyáltalában nem kapunk ecetet s végre is csak ugy segíthetünk a bajon, hogy a kádakat kiürítjük, a forgácsokat kiforrázzuk és egészen ugy kell eljárnunk, mint midőn uj ecetgyár üzembehozataláról van szó. A betegség ugy kezdődik, hogy a kádak rendeltenül kezdenek dolgozni, az alkoholnak ecetsavvá való átalakulása mindinkább lassudik, majd pedig a forgácsok változnak meg. Ha ugyanis egy normálisan működő ecetképző kádból kiveszünk egy forgácsot, ez ugy néz ki, mint nedves fa, mig ellenben elnyálkásodott kádból való forgács nyálkás tömeggel van bevonva, mely ujjal érintve ragad s rövid fonalakat képez. Mikroszkóp alatt vizsgálva e nyálkás tömeget még a legnagyobb nagyítás mellett is csak alaktalan tömeget látunk, a melyben számos ecetsav-fermentum található s imitt-amott ecetvicke is fellelhető. Ritkábban fellépő, de veszélyesebb baj az u. n. ecetevicke (Angvillula aceti) által okozott betegség. Ezen állatok a folyadék felületén vannak, s már szabad szemmel is sajátságos hullámszerü mozgás észlelhető, amely az által jő létre, hogy az állatok egymás mellett vannak s egyidejüleg végezik ugyanazon mozgást. Ezen oxigént légző állatok a felületen élnek, mát ez által is elvonják az ecetsav képzéshez szükséges főfeltételt. Gőzzel hevítve tönkremennek, de az ecetangolna teljes kiirtása a legnehezebb feladatok egyike.
Az ecetnyeremény a gyakorlatban igen változó. Elméletileg 100 kgm. abszolut alkoholból előállítható volna 130,5 kgm. ecetsavhidrát. A gyakorlatban a főtörekvés az, hogy ezen elméleti eredményt minél inkább megközelítsék, de ezt teljesen elérni nem lehet, mert párolgási veszteségeken kivül az alkoholból aldehid, acetál s egyéb vegyületek is képződnek, melyeknek keletkezését megakadályozni mindeddig még nem sikerült. Az elméleti eredménynek legfeljebb csak 90%-át érhetjük el a gyakorlatban. A legtöbb gyár csak 85%-át éri el az elméleti eredménynek. Bármilyen akadály az ecetképződés feltételeiben ezen eredményt is lejebb szállítja s lemegy egész 60%-ig is.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
