Dágisztán

Full text search

Dágisztán orosz tartomány (oblaszty) a Kaukázusban Terek, Tiflisz, Elizabetpol, Baku kormányzóságok és a Kaspitenger közt és magába foglalja a lezgiek tartományát, Tarkit, Derbent vidékét és a régi Georgia csekély részét. Ter.: 29763 km2, lak. száma (1885) 592533 (egy km2-re 20). A Kaukázus középső láncának egyik ága, a Tabasszerán messze elnyulik a Kaspi-tengerig és Derbentnél végződik, egy 2000 m. széles átjárót hagyván meg a tenger és a hegyek közt. Ezen hires átjáró a régiek Pyle Albanie-je, az örmények dsor-ja és a törökök Demir-kapuja (vaskapuja). A Tabasszerán két részre osztja D.-t, É-i és D-i részre. A kaukázus ágai közt számos kisebb folyó siet a Kaspi-tengerbe. A Terek deltájától D-re torkolnak a Koi-szu, amely 4 forrásfolyóból ered és két ágban: Agrakhán és Szulak néven torkol; továbbá a Turkali, a Manasz, a Khomri, Derbenttől D-re a Rubak, a Gilgeri és a Szamur. A forró éghajlat sokszor nagyon egészségtelenné teszi a vidéket. A partok környéke a forróság és szárazság miatt kopár; a hegyek lejtőin szőllőt és eperfát, a magasabb helyeken buzát, kukoricát és kendert termesztenek, de a főfoglalkozás az állat-, főképen a kövérfarku juhtenyésztés. A magasabb helyeket erdők takarják; ezekben sok a vadállat. A lakosság legnagyobb része lezgiekből áll, akik Fonton (La Russie dans l 'Asie Mineure) szerint a következő nyelvjárásokat beszélik: 1. avar, 2. koiszubul, 3. andi, 4. kazi-kumük, 5. akusa, 6. kabucsi, 7. dido. Rajtuk kivül a Terek torkolatánál és a pusztákon turkomán-törzsek nomadizálnak; a hegységekben pedig oroszok és zsidók (12000) is laknak. A tartomány 10 kerületre oszlik; ezek: temir-khán-surai, az avar, az andii, a gunibi, a dargini, a kazi-kumüki, a kajtagotabaszszari, a kjurini, a szamuri és a derbenti. Székhelye: Temir-khan-sura; főkereskedelmi hely: Derbent. Történelem. A III-VII. századik D. néptörzsei kemény harcokat vivtak a Szasszanidákkal, akik végre az egész tartományt persa birtokká tették. A VII. sz.-ban D. a mohammedánusok uralma alá került. 641. az arabok elfoglalták Derbentet. A hegyek közt azonban az egyes törzsfők önállóságukat, bár a mohammedánus vallást fölvették, megtartották. Európai népek, az oroszok D.-val a XIX. század elején jönnek érintkezésbe. 1812. a tartomány névleg már az oroszoké, tettleg azonban csak Samil (l. o.) leveretése után. Az oroszok 1863. az avar khánt, 1864. Abkházia uralkodóját, 1865. a kjuri khánt, 1867. Kaitag és Tabasszerán urát és 1868. Tarkia v. Tarku samkhálját fosztották meg birtokától. Az orosz-török háboruban 1877 május havában a hegyi népek föllázadtak, de a következő évben már ismét hódoltak az oroszoknak. V. ö. Cunynghame: Travels in the Eastern Caucasus; esp. in D. London 1871. Becker: Reisen nach den Schneebergen d. südlichen D.'s. Moszkva 1874.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages