Campbell,
Campbell, 1. Archibáld, angol tábornok, szül. Glenyonban 1769 márc. 12., megh. Edinburghban 1843 okt. 6. 1824. Indiában, mint főparancsnok a birmai háborut két évi küzdelem után győzelmesen befejezte. Jutalmul a parlament jegyzőkönyvileg hálát szavazott neki, a király pedig bárói rangra emelte. Fia és örököse, János sir, mint vezérőrnagy esett el 1855. Krimiában Szebasztopol előtt.
2. C. Colin sir, Clyde lord, angol tábornok, szül. Glasgowban 1792 okt. 20., megh. Chathamben 1863 aug. 14. Midőn 1803. katonai iskolába lépett, atyjának nevét (M'Liver) az anyai névvel cserélte fel. 1808 óta Spanyolországban szolgált, 1841-ben ezredes lett és kitünt a khinai háboruban, valamint a Sikk indiai törzs ellen viselt harcokban (1848-1852). 1854. lord Raglan alatt mint vezérőrnagy a krimi háboruban vett részt. Az almai ütközetben segítségére sietett Brown tábornoknak s elfoglalta az oroszok által megszállva tartott magaslatokat. Még jobban kitünt a balaklavai ütközetben az orosz lovasság támadásának visszaverésével. 1856. Viktoria királynő tábornokká s 1857. az indiai felkelés alkalmával az indiai csapatok főparancsnokává nevezte ki. Megverte dec. 6. a felkelőket Khanpurnál, 1858. bevette Lakhnaut s még ugyanazon évben véget vetett a felkelésnek. A parlament mindkét háza köszönetet szavazott neki, a királyné pedig Clyde lord cimmel peerré és tábornagygyá emelte. Nemsokára visszatérése után meghalt. A westminsteri apátságban temették el. V. ö. Shadavell, The life of Colin C. (Lond. 1881, 2 köt.) és Stephen, Dictionary of Nat. Biogr. VIII. 345.
3. C. Harriet, angol regényirónő, szül. Stirlingben 1817., megh. Franciaországban 1841 febr. 15. Eleinte a havi szemlékbe irt cikkeket, később igen jeles elbeszélő műveket irt, minők: The only daughter et domestic story (Lond. 1837); The cardinal virtues, or morals and manners connected (u. o. 1841); Self devotion, or the history of Katherine Randolph (u. o. 1842).
4. C. György, angol adminisztrátor, szül. 1824. Korán lépett India államszolgálatába; a kalkuttai főtörvényszéknél biró, később a központi tartományok főbiztosa, majd Bengália kormányzója volt. 1871. az indiai csillagkeresztes lovagrend érdemjelét kapta. Több izben járt Európában és 1875. Kirkcaldy képviselőjének választották meg. A parlamentben Irland érdekeit védte. 1885. ujra megválasztották képviselőnek. Művei: Modern India (1852); India as it may be (1873); Handy Book of the Eastern Question (1876); White and Black in the United-States.
5. C. János lord, angol jogtudós és államférfiu, szül. Springfieldben, Skóciában 1799 szept. 15., megh. 1861 jun. 23. Tanulmányait Edinburghban elvégezvén, Londonba ment, hol egy ideig mint a Morning Chronicle tudósítója élt. Később ügyvéd lett s mint Abinger lord veje a parlamentbe választatott. Itt a whigekhez csatlakozott s jogi kérdésekben szava nagy súlylyal birt. 1832. államügyész s 1841. Irország lordkancellárja lett és peer, de már egy pár hét mulva a whig-minisztérium bukásával ő is lemondott. 1846. mint a lancasteri hercegség kancellárja, a minisztériumba lépett, 1859. pedig lordkancellárrá nevezték ki. Művei: Lives of the Lord Chancellors (London 1845-47, 7 köt.; 8. kiad. 1873); Lives of the Chief Justices of England (u. o. 1849-57, 3 köt.; 3. kiad. 1874, 4 köt.). Életrajzi feljegyzéseit valamint levelezéseit kiadta leánya, Mrs. Hardcastle, Lord Chancellor C., his life and letters (Lond. 1881, 2 köt.).
6. C. Tamás, angol költő, szül. Glasgowban 1777 julius 25. megh. Boulogneban 1844 junius 15.. Első munkája volt: The pleasures of hope cimü tankölteménye, mely egy év alatt négy s azután számos kiadást ért. Németországba utazván, 1800. szemtanuja volt a hohenlindeni csatának, melyet hires elegiájában örökített meg. 1801. visszatért, London mellett Sydenhamben telepedett le s az irodalomra adta magát. Munkái: Annals of Great Britain from the accession of George III. to the peace of Amiens (Lond. 1806); Grertrud of Wyoming (költői beszély, u. o. 1809); The pilgrim of Glencoe (u. o. 1842). Egy második németországi utazás után adta ki Specimen of the British poets c. munkáját (7 köt. u. o. 1819-21); Shakespeare-kiadása (1838) több kiadást ért. C. meleg pártolója volt a londoni egyetemnek, melynek tervét ő készítette el 1825. Szülővárosának főiskolája 1827-29. lord rektorrá-választotta őt. Algériába történt kirándulása alkalmából irta Letters from the South c. leveleit (Lond. 1837; uj kiad. 1845). Kevésbbé volt szerencsés mint biografus. Életrajzai: Life of Mrs. Siddons (Lond. 1834); The life and times of Petrarch (u. o. 1841); Frederick the Great his court and times (u. o. 1842-43)..; Halála után a Westminster-apátságba szállították. Poetical works c. munkái többféle kiadásban jelentek meg. V. ö. Beattie, Life and letters of T. C. (Lond. 1849, 3 kötet). Magyarul megjelent: Shakespeare életéből és drámáiról. Angol ered. közli Sebeny Alajos. Csorna 1881.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
