Cadoudal

Full text search

Cadoudal (ejtsd: kadudal) György, a chouanok főnöke a francia forradalmi háborukban, született Brechben Auray mellett (Morbihan) 1771 jan. 1., megh. 1804 jun. 25. A francia forradalom kitörése után a royalisták felkeléséhez csatlakozott és a chouanok vezére lett Vendée- és Bretagne-ban. 1794. elfogták, de szerencsésen megszökött és az alsó bretagne-i felkelés élére állott; 1796. letette a fegyvert, de 1799. ujból felkelést szervezett a Bretagne-ban. Csak miután 1800. a grandchampi és elven-i vereségek után a chouanok többi főnökei megadták magukat, C. is (febr. 9.) Brune tábornokkal egyezségre lépett és önkéntes hadát elbocsátotta. A direktorium a köztársaságnak meg akarta nyerni de ő most is hű maradt a royalista zászlóhoz és Londonba ment, hol Artois gróf alezredesnek nevezte ki. Ezóta többször fordult meg titokban Franciaországban, hogy a királyságnak hiveket szerezzen, azt a gyanusítást azonban hogy részese lett volna a pokolgép-merényletnek, visszautasította. Midőn 1803. aug. 21. Pichegruvel és másokkal Normandiában Béville táján partra szállt hogy az első konzul ellen merényletet kövessen el, a párisi rendőrség a tervről tudomást szerzett s C.-t 1804 márc. 9. elfogta. A pör letárgyalása után u. ez év jun. 25. C.-t 11 társával együtt nyaktilóval lefejezték. A restauráció után XVIII. Lajos Cadoudal családját nemesi ranggal kárpótolta. (Az irod.-ra nézve v. ö. Grande Encycl. VIII. 703-4.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT