Cadiz
Cadiz (franciául és portugálul: Cadix), 1. Spanyolország legdélibb tartománya Huelva, Szevilla, Malaga tartományok és a tenger közt; hozzá tartozik Afrikában Ceuta is. Területe 7342 km2; lakóinak száma 429872. Főképen K-en és ÉK-en hegyes; legmagasabb pontja a Cerro de San Cristobal (1715 m.); e körül csoportosulnak egyebek közt a Sierra d'Algodonale, de Montellanos és Castor. A hegyek érceit bányászszák; ásványvizforrásai (San Lucar de Barrameda, Herrumbrosa, Chiclana stb.) számosak. Vizei: a Guadalquivir, a Majaceitával bővült Guadalete és a Janda lagunán átfolyó Barbate; gyakoriak a sót szolgáltató mocsarak (marismas). Kedvező éghajlat mellett a termékenység is nagy, különösen déli gyümölcsökben; hiresek a borai: a xeresi, a puerto de santa, mariai, a san lucari (manzanillas). Az ipar leginkább vászon, durva posztó készítésével, bőrcserzéssel és mészégetéssel foglalkozik. C. 12 partidora van fölosztva. - 2. Fővárosa Spanyolország ugyanily nevü tartományának a Leon-sziget ÉNy-i 8 km. széles földnyelvének végében, (1887) 62531 lak.; műasztalos-iparral, keztyü- és ékszerkészítéssel, dohánygyártással; tengerészakadémiával, kitünően berendezett csillagvizsgálóval, különböző tudományos egyesülettel, szakiskolákkal, művészeti és természetrajzi gyüjteménynyel, különböző egyéb iskolákkal. C. mint vár és kereskedelmi kikötő szintén egyik legfontosabb városa Spanyolországnak. Körfalain kivül, a tenger felől a Santa Catalina és San Sebastian erősségek, a szárazföld felől pedig a földnyelven keresztben végigvonuló Cortadura de S. Fernando védelmezik. A város ÉK-i oldalán a C.- i-öböl, beljebb pedig a Puntalesi-öböl van; ennek K-i partján nagy dockok épültek. A kereskedelmét tengerparti fekvésén kivül az a két hid is előmozdítja, amelyek C.-t a szárazfölddel kötik össze; ezek a vasuti hid és a Puente Suazo nevü felvonó hid. A forgalom a régibb időkhöz képest csökkent; azonban máig is többet képvisel évenkint 5,5 millió forintnál. A fő kiviteli cikkek C. tartomány nyers termékei, amelyet legnagyobb mennyiségben Angliába exportálnak; a beviteli cikkek: szén, dohány, épületfa, szesz és szövetek. Benne az osztrák-magyar monárkiának is van konzula. C. szabályosságánál, tisztaságánál és házai szépségénél fogva Andaluzia egyik legszebb városa. A Torre de Vigia, v. Torre de Taviráról gyönyörü látvány nyilik magára a városra és környékére. Fákkal beültetett számos tere közül legszebb a San Antoniotér, amelybe a Calle Ancha nevü főutcája is torkollik. Legjelentékenyebb épületek: a városháza, érdekes arckép-csarnokkal és római régiségekkel; az 1597. restaurált székesegyház és az uj (1720-69. épült) székesegyház néhány értékes oltárképpel; a Santa Catalina-kápolna, Murillo több képével; a Casa de Misericordia, amelyben közel 1000 szegény talál menedéket, végül a San José templom a földnyelven, amelynek partjain látogatott tengeri fürdők vannak. Ivóvizet C. Puerto de Santa Mariából kap. C.-t állítólog 1100. Kr. e. a feniciaiak építették. A rómaiak Gades és későbben Julia Augusta Gaditana néven ismerték. A római uralom idejében egyike volt a legélénkebb forgalmu kikötőhelyeknek. 711. elfoglalták az arabok; tőlük 1272. elragadták a kasztiliaiak. Amerika fölfedezése után e város falai közt mozgott csaknem kizárólag az uj világgal való kereskedelem, mi nagy fényt kölcsönzött neki; attól fogva, dacára, hogy az angolok 1596. lord Essex vezérlete alatt földulták és kirabolták, a jelen század elejéig Spanyolhon legvirágzóbb kereskedelmi helye maradt. Ekkor 100000-re ment lakosainak száma. A Napoleon elleni háboruban a középponti védelmi juntának itt volt székhelye; a franciák, mivel az angol hajók a tenger felől védték a szárazföld felől akarták elfoglalni; 1810 febr. 6-tól 1812 aug. 25-ig ostromolták és miután Matagordo erősséget elfoglalták, lövöldöztetni is kezdték, de elfoglalni nem tudták. Wellington győzelmes előrenyomulása az ostromnak véget vetett. 1823. a franciák Bordessoule és Bourmont vezérlete alatt ujból ostrom alá fogták, hogy a spanyol királyt a cortez hatalmából kiszabadítsák, több erősséget elfoglaltak, amire Ferdinánd király megjelent Puerto Sta Mariában, a cortez föloszlott és a város is megadta magát. 1868. az Izabella királynő uralma ellen szervezett lázadás innen indult ki.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
