Cabanis,

Full text search

Cabanis, 1. János Lajos K., német ornitologus, szül. Berlinben 1816 március 8. s itt.1835-39-ig tanult; mint hallgató a Lichtenstein zoologiai muzeumában foglalkozott, 1839. Carolinába utazott, ahonnan 1841-ben gazdag gyüjteménynyel tért vissza s a berlini muzeum madárgyüjteményének első őre lett. Az Archiv f. Naturgeschichteben és a Museum Heineanum önálló müvében uj madárrendszertant kezdett kifejteni, mely általános figyelemben részesült, de amelyet nem fejezett be. Megalapította a Journal für Ornithologie c. folyóiratot és a Deutsche ornithologische Gesellschaft-ot, amelynek főtitkára.
2. C. Péter, János György, francia bölcselkedő és orvos született Cosnacban 1759., megh. Meulanban 1808 máj. 5. Heves véralkata már az iskolában összeütközésbe hozta tanáraival, akik végre hazaküldték szüleihez. Magára hagyatva szorgalmasan tanult, az orvosi tanulmányokra adta magát, s megismerkedvén Helvetiusnéval a kor legkiválóbb embereivel: Diderot-val, d'Alemberttel, Condillac-kal, Holbach-chal s másokkal jutott érintkezésbe. Ő rá bizta magát Mirabeau halálos betegségében. A forradalom alatt kinevezték a higiéna tanárának az Ecole centrale-ban Párisban, később a szenátus tagjává is lett. Legfontosabb műve: Les rapports du physique et du moral de l'homme (körülbelül: A test és lélek anyaga az emberben) (1802) igen sokat emlegetett munka, melyben Cabanis materializmusát rendkivül sok érdekes adatokkal támogatott lélektanban kifejti. A lélek ott nem külön lény, hanem puszta tehetség (faculté), a gondolat az agynak váladéka, a gondolkodás oly müködése az agynak, mint az emésztés a gyomoré. Tőle származik tehát a késöbb oly hiressé vált hasonlat. « Az agyvelő megemészti a benyomásokat és szervesen eszközli a gondolat elválását (lasécrétion de la pensée). » Később módosítja nézeteit s a világnak észszel akarattal biró okáról szól.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT