Bűnösség

Full text search

Bűnösség. Az embernek büntetőjogi felelőssége kettőt tételez fel: 1. okozati összefüggést az emberi magatartás és a törvény által büntetés terhe alatt tiltott eredmény között; 2. a tettesnek B.-ét (Schuld). A B.-nek előföltétele a beszámíthatóság (l. Beszámítás), mely nélkül nincs B. A modern büntetőjog a B.-nek két nemét különbözteti meg, u. m. a szándékot és a gondatlanságot. A B. fogalommeghatározása azért csak e két B.-i nem fogalommeghatározása alapján történhetik. Erre nézve a vélemények eltérők aszerint, amint az akarat vagy a tudat fogalmából történik a kiindulás; s mig az egyik nézet szerint B.-ről annál szólunk aki büntetendő cselekményt követ el, dacára annak, hogy szabad akaratában megvolt a lehetőség a jognak megfelelően cselekedhetni - defectus rectitudinis actionis vincibilis - addig a másik nézet szerint a B. lényege a tudatnak a magatartás kauzalitásához való viszonyában áll. Az elv, hogy B. nincs büntetőjogi felelősség nélkül, a modern büntetőjog legértékesebb vivmányaihoz tartozik. Arra nézve, hogy a tételes törvényekben vannak-e az elv alól s különösen mily kivételek, eltérők a vélemények melyek egyébirántcsak elméleti jelentőséggel birnak. A kihágásoktól eltekintve az elv alóli kivételnek többen különösen azokat az eseteket tekintik, melyekben a törvény a bekövetkezett eredmény sulyosságához arányosítja büntetési tételeit, aminek kiváló példája a testi sértés (l. o.). Mig mások szerint ez éppen nem kivétel az általános elv alól, és pedig némelyek szerint azért nem, mert a sulyosabb eredmény a bűntetendőségnek a cselekményen kivül fekvő objektiv feltételét adja, s minthogy a B. a tudatnak a cselekmény kauzalításához való viszonyában áll, az a cselekményen kivül fekvő külső körülményekre ki nem terjed (igy Liszt); mások szerint viszont azért nem, mert ezek az esetek kivétel nélkül olyanok, melyeknél a sulyosabb eredményre vonatkozólag is a tettest legalább némi gondatlanság s igy bűnösség mindig terheli.
A B.-et kizáró okok iránt is eltérők a jogtudósok nézetei. Mint a B.-et kizáró okok tekintetbe jöhetnek: 1. a beszámíthatóságot kizáró okok, minthogy a tettes beszámíthatósága a B.-nak nélkülözhetetlen előfeltétele, s ezek: a) az elmezavar; b) az öntudatlan állapot; c) a büntetőjogi kiskoruság s jelesül a magyar törvény alapul vétele mellett a 12 éven aluli életkor föltétlenül, a 16 éven alóli életkor pedig annyiban, amennyiben a tettes a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem bir; d) ugyanez alatt a föltétel alatt a siketnémaság; 2. az u. n. ellenállhatatlan erő és bizonyos, a törvény által meghatározott fenyegetés kényszere; 3. a jogos védelem; 4. a végszükség; 5. a lényeges tévedés. Az itt felsorolt körülmények közül némelyek a jogos védelmet a végszükséget, a kényszert nem tekintik a B.-el kizáró okoknak hanem a jogellenességet, s - miután a jogellenesség a bűntett szükségszerü fogalmához tartozik - a bűntettet fogalmilag kizáró körülményeknek tekintik, amelyekhez ezenfelül tartoznának: a) a közhivatal jogszerü gyakorlása, b) a cselekmény elővételére a törvény által elismert különös jogosultság, minő p. a megengedett önsegély, a házi fegyelem joga, c) bizonyos hivatások törvényszerü gyakorlatából eredő jogosultság oly cselekmények elkövetésére, melyek az illető tudomány szabályai szerint szükségesek, p. sebészeti műtétek perforáció d) a jogosultnak beleegyezése. A magyar btkv. a B.-et kizáró okokról nem szól, hanem a beszámítást kizáró okokról, s ha e két fogalmat az alapon -mert a beszámíthatósága a B.-nek lényeges feltétele - egyértékünek tekintjük, a B.-et kizáró okok közé a tételes törvény alapján csak a következőket sorolhatjuk: 1. az elmezavar és öntudatlan állapot (76. §), 2. a 77. §-ban meghatározott kényszer, 3. a jogos védelem (79. § 4.), a lényeges tévedés (82. §). Nem sorozható ide ellenben: a 12 éven aluli életkor, mely csak a bűnvádi eljárást zárja ki; a 16 éven aluli életkor és a siketnémaság, melyek a bűnösség felismerésére szükséges belátás hiánya (u. n. discernment) esetében épp ugy, mint a végszükség, a törvény szerint csak büntetést kizáró okokat nyujtanak (l. o.).
Sokat vitatott kérdés az is, vajjon a jogellenességnek tudata a B.-hez szükséges-e. A tételes törvény 81. §-a erre vonatkozólag azt az intézkedést tartalmazza hogy a büntető törvény nem tudása vagy téves felfogása a beszámítást nem zárja ki, s ezzel a kérdést nemleges irányban eldöntöttnek tekinthetni, és pedig nemcsak azokkal szemben, akik a B.-hez egyenesen a cselekmény büntetendőségének ismeretét követelik, hanem azokkal szemben is, akik a büntetendöség között különbséget tévén az előbbeninek ugyan nem, de igen is az utóbbinak és pedig némelyek egyenesen mint a jogellenességnek mások mint a társadalomellenességnek, mások meg mint államellenességnek mások mint kötelesség-ellenességnek, mások végre s jelesül Binding, mint a norma (szabály-) ellenességnek tudatát követelik. A tételes törvény szerint legalább a kérdés minden adott esetben csak arra megy vissza, vajjon a cselekmény a büntetőtörvény alá esik-e vagy sem s fenforognak-e a törvény által ilyenekül elismert oly okok, melyek a. bűnösséget kizárják, vagy nem? s mihelyt a törvény alapján az első kérdés igenlő, a második kérdés igenlő megoldást nyert, s feltéve hogy a törvény által elismert oly okok sem érvényesülnek, melyek a büntetést vagy a bűnös eljárást kizárják, a büntető törvénynek az esetre való szükségszerü alkalmazása meg van állapítva. A jogellenesség tudatának hiánya magában foglalja a büntető törvény nem tudását is, ez pedig a törvény határozott rendelkezése szerint a beszámítást nem zárja ki. A jogellenesség tudatának hiánya nem zárja ki a B.-et, épp oly kevéssé, mint megfordítva nem állapit meg B.-et a jogellenességnek téves feltevése. Aki abban a feltevésben cselekszik, hogy cselekménye jogellenes és büntetendő, holott valójában nem az, azt B. nem terheli. Ily esetben vélt bűntettről - delictum putativum - szólunk.
A szabály, hogy a jogellenességnek v. jogtalanságnak tudata a B.-hez nem szükséges, kivételt szenved akkor, midőn a jogtalanság kifejezetten bűntettnek törvény szerint való tényálladékát képezi p. a lopásnál: abból a célból, hogy azt «jogtalanul eltulajdonítsa» - a vagyonrongálásnál - amelynél a tételes törvény «szándékos és jogtalan megrongálást» követel. Ezekben az esetekben a tudatnak (szándéknak) a jogtalanság ismérvét is fel kell ölelnie.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages