Bükk-hegység.
Bükk-hegység. 1. (L. Borsod vármegye térképét.) A Magyar Középhegység Duna-balparti részének, a régibb felosztás szerint a Kárpátok Mátra-láncolatának legkeletibb tagja Borsod és Heves vmegyében terül el, É-on és K-en a Sajó, Ny-on az Eger völgye, D-en a nagy Magyar Alföld határolja. A B. e szerint 3 oldal felől élesen határolt (az Alföldből közvetetlenül emelkedő) hegytömeg, mely csakis Ny-on, az Eger és Arló völgye közti 429 m. magas nyereggel (Mesgyehegy Nádasd és Balaton közt) csatlakozik közvetlenül a Ny. felé elterülő dombvidékhez (Medves). A hegységet leginkább a központját tevő nagy (K-Ny-i irányban 12 km. hosszu, É-D. felé 4-6 km. széles) 780-940 m.-nyi magasságu, kerekded töbörökkel, ravaszlyukakkal, nyelőkkel és barlangokkal telehintett s e tekintetben a tornai fensíkhoz hasonló, de még tulnyomóan erdős nagy fensik (Kőhát) jellemzi, melynek párkányán a legmagasabb csucsok aránylag már csak kevéssel dudorodnak ki; ilyen az É-i oldalon az egész hegységet uraló Bálvány (957 m.) és az Örvesvölgyfő (918 m.), a Ny-i párkányon a Kakucsóhegy (935 m.), Ispánhegy (955 m.) és Kopaszhegy (918 m.) D-en a meredek sziklás párkánynyal aláeső Simakő (848 m.) Tarkő (932 m.) és Háromkő (889 m.). A sajátszerü fensik, melynek tövében É-on a Garadna, K-en a Szinva, D-en a Tisza számos mellékvize ered, minden irányban kisebb-nagyobb ágakat bocsát, melyek valósággal legyezőszerüleg borítják a Sajó és Eger völgyei közt levő térséget; ezek egyike sem ér el jelentékeny kifejlődést s épp legmagasabbjai (Apátfalva, Szilvás, Visnyó s Dédes körül) aránylag legrövidebbek, mig a Sajó és Arló völgyéig huzódó, szélesebbre terülő ágak az alacsonyabb dombvidék bélyegét viselik magukon. A B. magvát kristályos kőzetek és palák alkotják, zöme azonban tömött juramész ,mely festői sziklacsoportozataival tünik ki; ehhez kréta- és karbon-korbeli képletek (homokkövek, márgák stb.) járulnak. Nagy kiterjedésü a trachittufa és tömött trachit. A magasabb tetőket alkotó mészkő a tornaival azonos. A B. főtömege a tercierkorban mint sziget állott ki a környező tengerből s azért a harmadkori képletek köpenyszerüleg környezik azt; ezeknek legalsó tagja a nummulit-mész. Az eocént homok- és agyagréteg födi, melyben a tapolcai széntelep van, ehhez neogén, homokkő és trachittufa, D-en széles lösz- és kavicsterület csatlakozik. A B.-et természeti szépségei mellett (legkiválóbb a Hámorvölgy, szép tóval és vizeséssel, továbbá a tárkányi völgy) romjai (Diósgyőr, Szt.-Lélek, Dédes, Apátfalva stb.), ipartelepei (diósgyőri m. k. vasgyár és papirgyár, kőszénbányák, hámori butorgyár, gyertyánvölgyi üveghuta), fürdői (Diósgyőr-Tapolca, Kács-Tapolca), s egyéb nevezetességei (az időszaki Imó-forrás a Tarkő alatt stb.) kedveért ujabban gyakrabban keresik fel turisták, hozzáférhetővé téteIén a Magyarországi Kárpátegyesület egri Bükkosztálya és a Miskolci atléta-klub turista-osztálya fáradozik. A hegység belsejében is (kivéve a fensikot) meglehetős lakott; legujabban a hámori nyaralótelep (Lillafüred) létesült. A vasutak többfelől érintik a B.-et, ezért Miskolc, Eger és Nádasd a legjobb kiinduló pontok; magán a hegység zömén azonban országut nem visz át, az apátfalva-tapolcsányi út csak Ny-i előhegyeit szeli át. V. ö. Márki Sándor: A borsodi B.-ben (Magyar Kárpátegylet IX. évk. 1882, 247-273); Montedegoi Albert Ferenc: Heves és Külső-Szolnok megye leirása (Eger 1868). - 2. B., a Biharhegység (l. o.) legészakibb tagja, Szatmár és Szilágy vmegye határán félkörben D. felé huzódik; csekély magasságu (Kale Kucel 575 m. Tarnica 550 m.) és kiterjedésü hegység, melynek gerincei szelid hajlásuak; többnyire erdősek, völgyei K. felé a Szilágy-patakba Ny. felé a Krasznába és Homoródba É. felé a Szamosba öntik csekély vizüket. D-en a Hadad melletti Fövényes nyereggel (343 m.) a Meszeshegységhez csatlakozik. Geologiailag is ehhez tartozik, magvát kristályos palák (csillámpala, amfibol- és kloritpala) képezik, melyek az alacsonyabb neogén képletekből tömegesen emelkednek ki. A B.-ben sok község van.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
