Bajazid
Bajazid (Bajazed) I., török szultán, szül. 1347., megh. 1403 márc. 8. Atyját, Muradot 1389. követte az uralkodásban, s ugyanakkor öcscsét megfojtatta, tettét azzal indokolván, hogy hiszen Allahnak sincsen versenytársa. Kormányának első éveiben Bolgár- és Oláhországot, Macedoniát, Tesszaliát és a Peloponnézust járta be győztesen; Kis-Ázsiában hasonlóan terjesztette a félhold hatalmát. 1394. Bolgárország függetlenségének teljesen véget vetett, Zsigmond király közbenjárását pedig gőgösen visszautasitotta. Hadi vállalatait meglepő gyorsasággal vitte keresztül, úgy hogy katonái, «villámnak» (jilderim) nevezték. István szerb deszpotát, kinek atyját (Lázárt) Murad a rigómezei csata után megöletett volt, oly szerződésre kötelezte, melynek értelmében István B.-ot minden hadi vállalatában támogatni tartozott. Azután Konstantinápolyra vetette kaján szemét; mindaddig nem nyugodott, mig v. János helyett pártfogoltja, Manuel trónkövetelőt ültethette a trónra, kitől azután szüntelenül a föváros átadását sürgette; mivel pedig ez B. óhaját nem teljesítette, a basszus szultán a fövárost évekig keményen ostromolta. Seregének másik részét Boszniába küldötte, de ezt Zsigmond király hadai verték meg; hasonló baj érte a Szerémséget pusztító csapatot. Időközben több keresztény fejedelem, élükön Zsigmond királyunk szövetséget kötött a félhold ellenében és 1396 tavaszán tekintélyes számu lovaghad vonult az Al-Duna felé melyben francia, lengyel és német vitézek sorakoztak a magyarokkal. Zsigmond a bolgár Nagy-Nikápolyt vette ostrom alá, mig azonban a keresztes had a várral bajlódott, B. hatalmas serege élén sietve érkezett a város alá és merészen neki ment a keresztényeknek, kiket szept. 28.-ikán teljesen levert.(L. Nikápolyi csata.) A francia lovagok, kik elhamarkodott támadásuk által okozták az általános romlást, majdnem valamennyien elvérzettek vagy foglyul estek. E diadal lelkesitő hatása alatt B. ujabban Konstanftinápoly ostromához fogott midőn az Ázsiában támadt mongol fergeteg Kis-Ázsiába szólította. Angara táján, 1402. jul. ütközött meg Timur-ral (l. o). p, ki B.-ot meggyőzte és foglyul ejtette. A győző eleintén nemeslelküen bánt a fogoly szultánnal, de egy szökési kisérlet után szigoru őrizet alá helyezte. Az a bir mintha B.-el vadállat módjára a ketrecbe záratta volna, mesebeszéd.) Mindamelett a hatalmának magaslatáról lezuhant szultán a következő év elején a fogságban meghalt. Utóbb fia, I. Szolimán követte őt a trónon.
Bajazid II. 1481-1512-ig török szultán. Atyja, II. Mohammednek, Konstantinápoly és a görögketeti birodalom meghóditójának fia, szül. 1447. Alig hogy 1481. átvette a kormányt, öcscsével, Dsem herceggel gyült meg a baja, ki maga is a trónra vágyódott (I. Dsem). E fegyverrel és diplomáciai cselvetéssel folytatott párbajnak az lett a vége, hogy B. Dsem-el 1481 jun. 20. Nizza táján megverte és azután Rodus szigetére a lovagrend szárnyai alá futamította; később pedig a lovagokkal kötött szerződés értelmében nyugati Európába vitte, ahol Dsemet rejtélyes módon megmérgezték. B. uralkodását a háboruk. szakadatlan sora tölti be; küzdött ő Lengyelország, Velence, Egyiptom, Persia, de leginkább hazánk ellen. A mi Hunyadi Mátyás királyunkkal viselt dolgait illeti, B. először is 1481. Boszniát dulatta fel pasái által, mely hirre Mátyás, ki Frigyes császárral volt éppen elfoglalva, Kinizsi Pálra bizta a megtorlás feladatát, ki Rozgonyi László, a Tökölyi testvérek és Vuk szerb deszpota támogatása mellett Iszkender pasák fölött fényes diadalt aratott. Kinizsi azonfelül Szerbiában is megforgatta diadalmasan fegyvereit. E vereségek után B., ki akkor az Ázsiában kifejlett bonyodalmak elintézésével volt elfoglalva. Mátyás királylyal 1483. öt évre békét kötött. E béke azonban nem volt tartós, mert mintegy 10 ezer mozlim (állitólag B. tudta nélkül) Horvátországon keresztül Krajnába tört; visszatérésök közben azonban Gerebi bán, Gara Péter és Frangepán által az Unna és Száva összefolyásánál levágattak. B. maga hiven megtartá a békét, sőt 3 évre meg is hosszabbította. Mátyás halála után azonban a maga hasznára kivánta fordítani a hazánkat duló pártoskodást, miért is Nándorfehérvár alatt termett, melynek kapitánya, Ujlaki, csábító ajánlatait, ugy mint fenyegetéseit visszautasította. A dühös szultán erre Szabács és Fajcsa, alatt próbált szerencsét, de itt sem mosolygott rá a szerencse. Egy másik, Ali vezérlete alatt álló hadosztályt, mely Erdélyben rabolt, Telegdi István alvajda verte el a vöröstorony-szoros közelében (1493), mig egy harmadik csapat Villach-nál lelte sirját. Több siker koszoruzta Jakub pasa vállalatait, kit B. 15 ezer emberrel boszszu-hadjáratra menesztett Karintiába; visszajövet ugyan Derencsényi bán, Lábatlan és a Frangepán testvérek Ubdina táján útját állották Jakub pasának, de szerencsétlenül:5000 magyar és horvát halva maradt a csatatéren. E szerencsétlenségért Kinizsi állott bosszul, ki 1494. Drágfy kiséretében szerbországba intézett betörést. Mindamellett B. Ulászló követével, More Péterrel 3 évre megujította a békét, mert Lengyelországot és (Velence birtokában lévő) Dalmáciát szándékozott megtámadni. II. Ulászló hasztalan fáradozott a szultánt a Moldva és Lengyelország ellen inditott háborutól visszatartani; B.-t még az 1498. tényleg megkötött magyar-lengyel-moldva szövetség sem riasztá vissza, a magyar segély pedig csak egyre elmaradt. Más török csapatok ekközben Dalmáciát pusztították, bár Korvin János 1499. az egyikre érzékeny csapást mért Sebenico táján. B. utolsó éveit családi viszályok zavarták: fiai a trónra, sőt Szelim fia életére is tört. minek az lett a vége, hogy Szelim a janicsárok segélyével atyját 1512 ápril 25. lemondásra kényszerítette. Az agg szultán ekkor falusi birtokára vonult, hol néhány nap mulva fia parancsára megmérgezték. Még felemlítendő, hogy B. a jogtudományt és költészetet kedvelte és Konstantinápolyt meg Drinápolyt szép mecsetekkel ékesítette.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
