Bahia,
Bahia, 1. tartomány Braziliában az Atlanti-oceán partján Sergipe, Pernambuco, Piauhy, Goyos, Minas Geraes és Espiritu santo tartományok közt; természetes határai: a Real-folyó, a Sáo Francisco, a Serra do Piauhy, a Corunhaha, a verde Granda és Grande Pequeno folyók, a Serra dos Aimores és a Mucnry. Területe 426,427 km2. Tengerparti része sík, belebb kisebb-nagyobb 2-300 m. magas fensíkokból áll. A fentemített folyókon kívül öntözik az Itapikuru, a Contas és a no Grande de Belmonte. Klimája forró. B. Brazilia legtermékenyebb tartománya. A síkságon trópusi növényeket: pamutot, kakaót, kávét, indigót, cukornádat s különösen dohányt terem. hegyeit pedig ében- és nagyszámú épületfát szolgáltató erdők takarják. A hegyek belsejében gyémántot (Serre de Chapada, Serra de Sincora), topázt, smaragdot és más drágaköveket találnak. A lakosság (1888) 1.821,110 lélek, (közte 8000 vándor indus); a sikságon földműveléssel, a hegyekben leginkább állattenyésztéssel foglalkozik. B. 24 megyére (comarcas) van fölosztva. (L. Hartt: Scientific results of a Journey in Brasil.) 2. B. vagy Sao Salvador de la B. de Todos os Santos, a hasonló nevű tartomány igen szép fekvésü fővárosa, a nagyTodos os Santos-öböl keleti partján, Brazilia egyik félszigetének nyugati szélén. (1888) 80,000 nagyobbára színes bőrű lakossal. Két részre oszlik: a cidade baixa, vagyis alsó városra és a cidade alfa vagyis felső városra; az előbbi a lapos parton, az utóbbi a mellette levő dombokon (60 m.) épült. Az alsó város a kereskedők városrésze és szűk, piszkos útcákból áll. A felső város utcái szélesek és szellősek, a házakat kertek veszik körül; a felsőváros hűsebb, az alsó gyakran rendkivül forró és egészségtelen. A középületek jobbára a felső városban vannak, köztük az egykori jezsuita templom, mely csaknem egészen Európából hozott márványból épült, továbbá a kormányzó palotája, a városháza, a múzeum és igen sok, képekkel meg aranyozásokkal izléstelenül elhalmozott kolostor és templom. Gyönyörű a kilátás a passeio publico sétahelyről. Lóvonatú vasút visz a városon keresztül és a Bomfim, Itapagipe, victoria, Rio Vermelho külvárosokba. A várost több erőd védi: a Serrate, a Gambon és a forf do Mar. legjelentékenyebb iparág: a gyapotszövés és gyapot-kelmék és a burnót készítése. A pompás kikötő és a város környékének, különösen a mellette elterülő 3060 km. széles síkságnak, a reconcavo-nak bő termékenysége élénk kereskedést biztosítanak B.-nek. Előmozdítja ezt a falai alatt végződő bahia-sa-franciscói vasuti vonal is. Kikötőjével a következö fontos gőzhajózási vállalatok tartanak fönn állandó összeköttetést: a magyar Adria, 3 angol, 2 francia, 2 német és egy Észak-amerikai vállalat. Kiviteli cikkei: dohány, cukor, kakaó, kávé, kaucsuk, épületés butorfa, bőrök, gyémánt stb. (1889) 23.140,000 frt értékben. A beviteli cikkek: iparcikkek, liszt, 2.035,000 frt értékben. A Todos és Santos-öblöt 1502. Amerigo Vespucci fedezte föl s az első telepet állítólag Diego Alvarez Correa alapította rajta 1510; a városnak alapját 1549-ben vetette meg Souza Tamás braziliai Kormányzó. 1624. rövid időre a hollandiak tartották elfoglalva. Alapításától 1763-ig Brazilia fővárosa volt. 1823-ig portugal birtok volt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
