Bagaria,
Bagaria, sötet-piszkos, vörös, néha fekete színü bőr, melynek jellemző, nyirfakátránytól eredő szaga van. Lábbelit, nyerges munkát és bőr-díszműárukat készítenek belőle. A B.-t először Oroszországban készítették, s készítésének módját titokban tartották. Most már másutt: Németorszában. Franciaországban, Angolországban is gyártják még pedig jobb minőségben, mint az oroszok. Az oroszok ezt a bőrt «luft»-nak. nevezik, mi egy párt jelent. A B.-t ló-, marha-, borju-, kecske-, de legtöbbnyire tehénbőrből készítik. A cserzésre fűzfacser, ritkábban nyírfacser, nyárfacser és vörösfenyőkéreg szolgál. Az előkészítésre még ezenkivül nyirfakátrány (Döggert), a hikészítésre pedig halzsir kell. A B. készitése a közönséges cserzővargás bőréhez nagyban hasonlít. Oroszországban a bőrt meszezés után rozsból, zabból és sóból álló péppel, kutyaganéjjal (kaskával) v. higított savakkal tisztítják. A bőrt cserzése után ismét rozs és zabpéppel kezelik, hogy megpuhuljon és megtisztuljon. Erre azután színezik, kisimítják, kiigazitják és szárítják. A B. sajátságos szaga a nyirfakátránytól (deget, Döggert) származik, melyet a bőr husoldalába posztóval bedörzsölnek. Ezt az olajat a nyírfa kérgének és ágainak száraz lepárlása révén nyerik. Megfestés végett a bőr színét timsóoldattal áztatják, két-két bőrt színével egymásra téve, összevarrnak s ebbe a zsákba töltik a festőanyag oldatát. A B. vörös .színét a vörösfától, brazilisi fától, illetőleg a szandálfától kapja. A bőrnek négyzetes szemölcseit úgy adják meg, hogy hornyolt hengerrel végighengerezik. Németországban, Franciaországban és Angliában a B. cserzésére gyakran tölgyfacsert és esetleg más cserzőanyagokat is használnak. A kikészítést rendesen végzik. A bőr megfestésekor következőleg járnak el. A bőrt ónoldattal (savas óntetraklorid oldattal) pácolják. A festőanyagot 70 rész reszelt vörösfából, 3 rész borkőből és 420 rész vízből készítik. Ezt a keveréket forralják, szűrik s le hagyják ülepedni. A pácolást és a festést a táblán; kefével vagy szivacscsel végzik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
