Bábi

Full text search

Bábi (Bábisták)jelen századunk harmincas éveiben Persiában keletkezett mohammedán szekta, melynek alapítója a Sírázból származó Ali Mohammed. Ez 1835-ben 23 éves korában a siiták szent bucsuhelyére Kerbelába zarándokolt és az ott hallgatott előadások révén a vallásos miszticizmust karolta fel. Ez idő után a népnek vallásos előadásokat tartott, melyekben az iszlám közönséges felfogásától eltért. Elragadó ékesszólásával rajongásig lelkesitette hallgatóit. Nemsokára már nyiltan az iszlám reformátorának mondta magát és mint ilyen a báb (kapu) címet használta, ő lévén az igaz istenismerethez nyiló kapu. Hívei közül sokan az istenség inkarnációját látták benne. Egy uj Koránt irt arab nyelven, valamint számos vallástani iratban tanait részletesen kifejtette. Isten- és világfelfogása az emanáció elméletén alapszik. Az iszlám sok rituális törvényeit, az eledelre vonatkozó korlátokot mellőzi, a tiszta és tisztátalan közötti külömbséget eltörli és a fősúlyt a vallás szellemi felfogására helyezi; a más vallásvakkal való érintkezés tekintetében szabadelvü álláspontot foglal el. Legfontosabb reformja a nők társadalmi felszabadítása; megszünteti a nők elfátyolozását, megnehezíti a házasság felbontását. Egy lelkes kazvini nő, Zerrin Táds, kit hívei «kurrat el ajn» (a. m. szem gyönyörüsége) címmel tisztelték meg, az uj próféta tanainak legelső hirdetői közé tartozott. A kormány eleinté nem lépett fel túlságos szigorusággal a B.-k ellen, megelégedett azzal, hogy a prófétát őrizet alá helyezte, anélkül azonban, hogy híveivel érintkezését és levelezését megakadályozná. Midőn azonban a B. tan követői a hatóság ellen is engedetlenséget mutattak, Naszreddín-sáli mindjárt trónralépte után (1848) erélyesebben lépett fel a B. szekta hivei ellen, kik Huszein Busrevi vezérlete alatt a hatalom ellen elkeseredett ellenállást fejtettek ki. Mázendránban Seich Tábarszi sirja mellett egy fellegvárban négy hónapon át védekeztek; legyőzetésük után mindnyájukat halálra itélték. Ezzel a titkos B.-k kiméletlen üldözése megindult; magát a prófétát hű apostolával, Mollah Mohammed Alival együtt 1849-ben Tobrizben főbelőttek. Az uj Báb Mirza Jahja Bagdádban telepedett le, ahol a hozzá zarándokoló hívek nagy számával érintkezett. Ezeknek a nyilvános lázadást eltiltotta, míg ő maga nem híja fel őket ily fellépésre. De csakhamar nehány bábi által a sah élete ellen kísérelt merénylet (1852) fokozta a kormány szigoruságát; 40-et közülük nagy kínok között kivégeztek és azóta a bábizmushoz való szegődést főbenjáró bűnnek tekintik. Mindamellett a B.-k propagandája titokban nem szünt meg, és az uj tan hívői nemcsak Persiában, hanem török területen is nagy számmal vannak elterjedve; befolyásuk a szellemek szabadabb irányára nyilvánvaló. A B. szekta hívei két felekezetre oszolnak: a Szubhi Ezel vagyis Mirza Jahja, és a Huszejn Ali vagyis Bei felekezetekre; aszerint amint az egyiket vagy másikat ismerik el Bab jogos utódjának. Huszejn Ali (Behaulláh) 892 októberben Akkában meghalt. Tanaik részleteire nézve a legujabb időkig, azok alapján, amiket a modern Persiát tárgyaló munkákból és útleirásokból tanulhatni lehetett, csak felszines ismereteket lehetett kapni. Most magától a szekta alapítójától eredő számos arab és persa nyelven írt értekezés került a pétervári könyvtárak birtokáha, és Rosen Viktor bárónak a könyvtárakról szhló katalogusaiban vannak ismertetve és részben kiadva. A persa bábikkal folytatott közvetlen és beható érintkezés úgymint egyéb eredeti források alapján készült az e szektát ismertető legalaposabb munka Browne Edward-tól, A traveller's Narrative written to illustrate the episode of the B. (2 kötet, Cambridge 1892), valamint ugyancsak a szerzőnk értelmezései a Journ. of Royal Asiatic Society 1889-92. évfolyamaiban.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT