Bába

Full text search

Bába v. baba, 1. vénasszony (lat. anus, vetula); 2. szülésnél segédkező nőszemély (lat. obstetrix ném. Hebamme). Szláv kölcsönszó, amely a szlávságban is mindakét fönti értelemben használatos. (L. Miklosich, Die slav. Elem. im Magy., magy. ford. Nyelvőr XI., 72. V. ö. Nyelvtud. Közlem. I., 309.) A szláv nyelveken kivül megvan az oláhban, az új-görögben (βαβα), sőt bâbe alakban a középfelnémetben is. Hogy a «szülésznő» neve egy az «öreg asszony» jelentésü szóval, az az említett nyelvek körén túl is elég gyakori jelenség, l: p. az «anya» jelentésü görög és lat. mater szóval egy gyökből eredő lat. matrona és gör. μητηρ szavakat, melyek elseje B. értelemben is, másodika pedig «anyóka» alapjelentéssel, utóbb csakis ez értelemben használatos. «öreg asszony» jelentése van a khinai ba-mu szónak is, mely egy khinai orvos szavai szerint már maga is arra vall, hogy a B. rendesen oly öregebb nő, ki tapasztalással bir a gyermekszülésnél való segédkezés meg a gyermekápolás teendőiben. S valóban azt találjuk, hogy a földkerekség legtöbb oly népénél, a hol a szülésnél való segédkezés legalább némi kezdetleges fokára jutott már, ily tapasztaltabb és így rendesen idősb nők nyujtják a segítséget. A társadalmi élet még alacsonyabb fokán bármely nő, sőt férfi, rendesen az asszony férje, de ennek vm. barátja is szolgálhat ily minőségben; sőt azon népek száma sem csekély, amelyeknél a nők szokás szerint is minden segítség nélkül, egészen magukra hagyatva szülnek. Rendezettebb intézménynyé fejlődve s mint ilyent már némi elmélet, v. legalább hagyomány os gyakorlat szerinti eljárást követni látjuk a B.-ságot a legrégibb időktől fogva Khinában és Japánban, Indiában, a régi Egyiptomban, a bibliai kor zsidóságánál, a görögöknél és rómaiaknál; s az egész középkoron át alig jutott az arabok orvostudománya révén a műveltebb nyugaton is tovább a szülészet ama foknál, melyet már az ó-kori orvostudomány is elért volt a görögöknél való virágzása idején, mivelhogy fejlődésének egész a mult század közepéig még a haladottabb népeknél (p. még 1744-ben a franciáknál is Hecquet Fülöp könyve szerint) is útját állotta azon erkölcsi szinezetű elfogultság, amely illetlennek tartotta a férfiorvosnak a gyerekágyas nő mellé bocsátását.
Némi orvosi ismeretek szerzésére elég alkalmat adó foglalatosságuk, kivált ahol ezt hosszabb egyéni tapasztalaton kívül már előzetes tanulmány alapján is gyakorolták, továbbá az emberi élet egyik legfőbb momentumánál való nevezetes és élet-halál fölött döntő szereplésük, a családi élet legrejtettebb szentélyébe való bizalmas beavatottságuk a legtöbb népnél már igen régi idők óta bizonyos rejtélyes tudás és hatalom bűvkörébe is állította a B.-kat; innen érthetők az alakjukhoz fűződő babonás hiedelmek és részben a gyakorlatuktól sok időn át el nem választható kuruzslás, sőt bűvölés és boszorkányság híre, amelyben számos népnél még ma is állanak. Népmesékben és mondákban elég gyakran előkerülő vonás a B.-k szereplése törpék, vizitündérek s más természetfölötti lények szülésénél, amely kénytelenségből s ellenkezve végzett szolgálatukért többnyire nagy kincs a jutalmuk, de néha az ily ellenkezésért életükkel is lakolnak. A B.-k javasasszonyi tekintélyét sokszor már nevük is jelzi, így a talmudi héber majalledeth meg a francia sage-femme a. m. bölcs asszony, jóllehet az utóbbit némelyek a lat. saga (a. m. boszorkány) szótól származtatják, amely esetben szintén a fentjelzett népies képzetek egyike nyerne e névben kifejezést. Az olaszok- és portugáloknál a B. népies neve «komaasszony»-t jelent, a spanyoloknál partessa-nak hívják, ami körülbelül a. m. «szülésznő»; a németeknél a latin «levatrix»-szal rokonértelmü Hebamme a legelterjedtebb, amelylyel közelről érintkezik a benne rejlő képzet révén a dán jordgumma, v. jordemoder (a. m. földanya) is. Nálunk a B. szó mellett az összetett bábaasszony az általános.
A közegészségügyi törvény (1876. XIV.) értelmében szülésznői gyakorlatra a régi jogosultak meghagyása mellett, csak azok bocsáttatnak, kiknek az országban érvényes oklevelük v. a tiszti főorvostól képesítő bizonyítványuk van; oklevelet az egyetemeken és egyes nagyobb városokban - Szegeden, Pozsonyban, Nagy-Váradon stb. (l. Bábaképző-intézetek) - felállított szülészeti vagy bábatanfolyamok elvégzése után nyerhetni; megszerzése mindazokra nézve kötelező, kik a bábaképző tanfolyam helyétől 75 km.-nél nem távolabb laknak; másoknak elég a tiszti főorvos képesítő bizonyítványa. Törvényhatósági szülésznő csak okleveles szülésznő lehet. Minden község, melynek legalább 1500 lakosa van, köteles községi szülésznőt alkalmazni. Az ilyen szülésznőnek a községi tisztviselőkkel egyenlő minősége van s a községi képviselet által élethossziglan választatik. Kötelessége a szülésnél minden vagyontalan nőnek ingyenesen, a vagyonosoknak pedig a községenkint megszabott dij mellett segélyt nyujtani. A bábák számára tankönyvet írtak nálunk régebben Fodor 1817, Haulik 1833, Mátrai, Tormay 1856, Fleischer 1869, Ambró és Kézmárszky, kinek a könyve most általánosan el van fogadva a bába-iskolákban. A bába-ügy országos rendezése és a bába-oktatásról az Orvosi Hetilap 1891 és 1892. évfolyamában számos cikk található, továbbá a Gyógyászat-ban és a Közegészségügyi Szemlében is.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages