Báb

Full text search

Báb (arab) a. m. kapu, ajtó. Mint földrajzi név is előfordul, p. Báb el Mandeb. Könyveknek egyes fejezeteit is B.-nak nevezik. A török nyelvben főleg összetetélekben fordul elő, p. B. áli. a. m. magas kapu, a fényes porta; nevezik még B.-i deolet-nek is, azaz a birodalom kapujának. B.-i tumajum a. m. a császári kapu, vagyis az a bejáró kapuja a sztambuli Jeni-szerájnak, mely az Aja-Szófia mögül vezet be a palota belsejébe. Ugyancsak ennek a szerájnak egyik kapuját B.-i száádet-nek, vagyis a boldogság kapujának nevezik. E kapun át vezet ugyanis az út amaz épületrészbe, ahol a próféta köpönyegét (hirka-i száádet) és kardját őrzik, amely ereklyéket csak esztendőnkint egyszer, a Ramazán-ünnep alkalmával nézi meg a szultán. B.-i száádetnek nevezik még a hárem belsejébe vezető kaput is, és innen a szultán főheréltjének B.-i száádet ágászki (a boldogság kapujának agája) neve, régebben a szultáni testőrség parancsnoka és főudvarmestere.
B.-i szeraszker-nek hivják a hadügyminiszteriumot, vagyis: a hadügyminiszter kapuja.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT