Ármány.
Ármány. A nyelvujítás koránál aligha régibb az Á. szó, mely a XVIII. században még általán «gonosz, elvetemült, istentelen» jelentésü ármányos szóból gyökelvonás utján keletkezett s az utóbbinak «ravaszúl gonoszat forraló, alattomosan fondorkodó» mellékértelme után induló következtetés útján a «Kabale» és «Intrigue » jelentését nyerte. Ennél fogva és alaki hasonlóságánál fogva! igen alkalmasnak látszhatott a nemzetünk őskoráról századunk első felében uralkodó nézetek világánál arra, hogy az ó-persa Ahriman (helyesebben: Anro-mainyus) szóval egynek vétessék. Elő volt készítve ez egybevetés talaja egyfelől már azon régebbi kisérletek által, melyeket Otrokócsi Fóris Ferenc óta a nemzeti régiségekkel. foglalkozó tudósaink a XVII. és XVIII. század folyamán tettek volt az ármányos szó magyarázatára, midőn azt az Ahriman-nal való későbbi szembeállítás előtt majd az armenus (örmény), majd a scytha arimasp népnévvel hasonlítgatták, mig mások p. Sándor István és Páriz-Pápai, a szónak «lator, rabló» jelentéséből kiindulva, a haramia, szóban kerestek atyafiságát; de egyengetve volt ez etimologia útja másfelől és kiválóképen azon elméletben, melynek egyes előzők tapogatódzásai után Cornides adott nálunk határozottabb fogalmazást, midőn Commentatio de Religione veterum Hungarorum c., 1785-ben Göttingában tartott előadásában (megjelent Engel Keresztély kiadásában 1791. Bécs) az ó-persa mazdeizmussal rokonnak bizonyítgatja részben kétes értékü, részben félreértett adatok alapján a magyarok ősvallását. Cornides elmélete Horváth János, Horvát István Kis Bálint, Bizoni Károly, Bodor Lajos és mások rokon I tárgyú dolgozatai révén mind szélesb körben ismert- és a nemzeti őskor dicsőségét éneklő hazafias eposzok (Aranyosrákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben, 1823: Czuczor elb. költeményei, de különösen Vörösmarty Mihály Zalán futása, 1825) útján népszerüvé is válván. a Székely Sándor alkotta Hadúr-nak (l. o.) Vörösmarty épp említett eposzában fellépő ellenlábasa Ármáiny minden erőltetés nélkül mintegy önként illeszkedett be az akkori időkben divó magyar ősrégiségtani általános felfogás keretébe, sőt csakhamar a nemzet műveltebb középrétegeinek úgyszólván köztudatába. Pedig valamint a Székely S. krónikásaink- és Bonfin nyomán megrajzolt Hadúrjának, épp úgy a Vörösmarty Ármány-ának sincs egyfelől semmi köze a zend mazdeizmus Zoroaszter nevével kapcsolatos dualisztikus vallásrendszeréhez, másfelől eleink ősvallási képzeteihez, amelyekkel csak annyiban érintkezik e két ellentétes erkölcsi elvet képviselő istenség egymással való szembe állítása, amennyiben ily ellenlábas és egymással örök harcban álló jó és gonosz felsőbb lények többé-kevésbbé világos képzete a legtöbb népnek kezdetleges vallási felfogásában is fellelhető, s igy kétségtelenül eleink s a velünk rokon népek ősvallásában is meglehetett, még a mazdeizmus különben határozottan kimutatható s azóta a Cornides elméletének alapjánál jóval szilárdabb talajon indult kutatások által ki is mutatott hatása előtt és nélkül is. L. Magyar mitologia és Cselszövény.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me