Abszolut mértékrendszer,
Abszolut mértékrendszer, a fizikában az a mértékrendszer, melynek egységei az ugynevezett önkényes egységekkel szemben a megfigyelés helyétől és idejétől függetlenek. Ha p. erőegységül veszszük a kilogrammsulyt, vagyis azt a nyomást, melyet 1 lit. tiszta és 4,1 C.° viz egy nyugvó és vizszintes alapra gyakorol, ugy ez a nyomás, a nehézkedés változása miatt, a Föld felületének különböző pontjai szerint változik, tehát a kilogrammsuly önkényes erőegység; ha azonban erőegységül veszszük azt. az erőt, mely a tömegegységre az időegység tartamáig hatván, a tömegegységet a sebesség egységével mozgatja, ugy ez már abszolut erőegység. Az abszolut egységek három egymástól független alapegységre, u. m. a hosszegységre, tömegegységre és az időegységre vannak visszavezetve, miért is leszármaztatott egységeknek is neveztetnek. Igy a fentebbi példában az erőegység a tömeg-, idő- és sebesség-egységre van visszavezetve, de mivel a sebesség egysége az a sebesség, melylyel az időegységben az út (hossz) egysége iratik le, elvégre az erőegység is a mondott három alapegységből van leszármaztatva. Maguknak az alapegységeknek a megválasztása önkényes; általános megállapodás szerint a hossz és a tömeg egységét a méteres rendszerből veszszük, az időegységet pedig a Föld tengelykörüli forgásának ideje szolgáltatja. Valamely A.-t a választott alapegységek szerint nevezünk el; így azt a rendszert, melynek alapegységei a centiméter, a gramm és a másodperc (secundum), centiméter-gramm-másodperc-rendszernek, v. az alapegységek nevének kezdőbetüi után röviden C. G. S.-rendszernek, magukat a belőle leszármaztatott egységeket pedig általában C. G. S.-egységeknek nevezik. Ez utobbiakat egyenkint v. külön névvel (p. az erőegység neve din, a munkaegységé erg), v. az alapegységek között való mennyiségtani kapcsolat szóbeli kifejezésével (p. a sebesség egysége 1 centiméter per másodperc), vagy végre méreteikkel (l. Méret) jelölik meg. Mivel a C. G. S.-egységek, ha ezeket mindenrendü fizikai mennyiségnek mérésére egyaránt használják, a mérendő mennyiségekhez képest néha vagy igen nagyok, v. igen kicsinyek, a gyakorlatban 10-nek magas egész számu hatványai szerinti többszöröseiket vagy hányadrészeiket használjuk, s ezeket gyakorlati abszolut egységeknek nevezik. Ha az eredeti egység milliószorosa vagy milliomodrésze vétetik egységül, annak neve elé a mega, illetőleg mikro képző tétetik (p. megadin), az elektromos eredeti egységeknek bizonyos észszerü többszöröseit v. hányadrészeit pedig kiváló fizikusok után nevezték el (p. az áram gyakorlati egységének neve ampere, az ellenállásé ohm), különben a méteres mértékrendszer jelzőit (centi, milli, kilo, stb.) is használják (p. milliampere). Az A. alapját Gauss vetette meg Intensitas vis magneticae terrestris ad mensuram absolutam revocata (Götting. 1833) c. művében; az önkényes egységek használatában beállott nagy zavar később a British Association-t arra birta, hogy az egységek (C. G. S.-egységek) egész rendszerét állapítsa meg, mignem az elektrotechnikának a hetvenes évek óta való rohamos fejlődése az A. nemzetközi megállapítását tette kivánatossá, mi a párisi három nemzetközi elektromos kongresszuson (1881, 82, 84) meg is történt. V. ö. Czógler, Fizikai Egységek, Budapest, 1891.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
