Abd ur Rámán,
Abd ur Rámán, 1. arab helytartó Spanyolországban. Vitézsége által kitünt a toulousei csatában (721) s 731-ben roppant sereggel pusztította Aquitániát és Burgundiát. Végre azonban Martell Károly, a frankok majordomusa, megverte a Tours és Poitiers között vivott hét napi csatában (732) ahol A. maga is elesett. - 2. A. el Dakhel (a menekült), Kordova első kalifája, Muavija fia. Az Omajjádok kiirtása alkalmával (750) egyedül ő menekült az Abbasszidák gyilkoló vasa elől. Sok veszedelem és kaland után Spanyolországba ért, ahol 755. a kordovai kalifátust alapította. Számos lázadást kelle levernie, mig végre 786-ban egész Spanyolország ura lett. Vitéz, művelt és nemeslelkü uralkodó volt. Az ország jólétére törekedett. Alatta épült a kordovai nagy mecset. Megh. 788 okt - 3. A., marokkói szultán, szül. 1778 nov. 18., meghalt 1859. Nagybátyját Mulej-Szulejmánt 1823-ban követte a trónon. Marokkónak független törzseit nem birta meghódítani. 1828-ban az osztrákokkal, Abd el Kader idejében pedig a franciákkal volt háboruja. Fia és utódja Szidi Muhammed, szül. 1803. - 4. A., afgán-emir, Afzul-khán fia, született 1830. Apjával és nagyapjával szerencsésen harcolt Sir Ali, a törvényes emir ellen. Azonban 1868-ban megveretett s Oroszországba menekült. Mint orosz nyugdijas Szamarkandban élt. De midőn Jakub-khán (Sir Ali fia) gyengének bizonyult, az angolok őt tették meg uralkodónak 1880 jul. 22.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
