Abauj-Tornamegye.
Abauj-Tornamegye. (Lásd a mellékelt terképet.)
Abauj-Torna megye térképe
){kind=small}
Magyarország régi tiszáninneni kerületében Szepes-, Sáros-, Zemplén-, Borsod- és Gömörmegye közt elterülő megye, melynek kiterjedése 3269,16 km2. A megye két nagyobb völgymedencéből áll, melyek egyike, a Hernádé É-ról DNy felé, másika, a Bódváé K-ről Ny-ra huzódik. Az e medencék által határolt és elválasztott hegységek egyike, a Hernád folyó balpartján emelkedő hosszura nyuló hegylánc, az eperjestokaji határláncolat egy tagja, melyet a Kassátol K-re levő, mélyre aláereszkedö Dargóhágó (475 m.) különít el a voltaképeni eperjesi v. sóvári hegységtől, mig az attól délre emelkedő, a Téres (841 m.), Nagy-Milic (896 m.) és Kecskehegyben (749 m.) kulmináló, terjedelmes, de négy országuttól és egy vasuttól átvágott hegység a Hegyaljának egyenes folytatásául tekinthető. A széles és termékeny Hernádvölgytől a Bódva lapályáig a Cserehát dombvidéke (321 m.) terül szét, mely jó bort terem. A Bodva lapályától É-ra Szepesmegye határáig az ásványkincseiről ismert kassa-szomolnoki hegycsoport (az Érchegység része) emelkedik, mely a már Szepesmegye területén emelkedő Kojsói havasban (1248 m.), továbbá az odább Ny-ra emelkedő Kloptanyában (1153 m.) éri el legmagasabb pontját, mig a Bódva és Torna völgye között 613 m.-ig emelkedő tornai fensík karsztszerü jellegéről s barlangjairól hiresedett el. A megye főfolyója a már említett Hernád, mely Kassánál hagyja el keskeny völgyét s balfelől a Tarcával és Ósvával, jobbfelől a Csermelylyel, Miszlókával és Szakálylyal egyesülve, Enyickétől kezdve 5-8 km. széles lapályon folydogál tovább, több ágra oszolva és számos mellékpatakot véve föl. A Bódva, mely a megye É-i határán a Kassa-Szomolnoki hegységből ered, a tornai síkságon a Kanyapta-csatorna által részben lecsapolt mocsarakon ömlik át, s a Hernadba ömlő Szakály-patakból kiágazó folyócskát is magába veszi föl. Az eperjes-tokaji hegység vizei a hegység konfigurációjánál fogva nagyobbrészt már a Bodrogba ömlenek.
Abauj-Tornamegye címere
A megye éghajlata mérsékelt, a déli részekben melegebb, az északi hegyes vidéken jóval hidegebb; az évi hőmérsék Kassán +8,8° C., a julius és augusztus hőfoka +19,6, a januáré -3,8° C., az észlelt hőmérsékleti szélsőségek +29,8 és -17,7°, ingadozás 47,5°. A csapadék évi mennyisége 602 mm. A megye földjét tekintve a gazdagabb megyék közé tartozik; legtermékenyebb a Hernád völgye s az ezzel összefüggő Bódva és Ida völgye; a Szárazföld és Cserehát már jóval hátrább áll, de szegénynek nem mondható, fát pedig legtöbbet e két terület szolgáltat mig a Hernád völgyét szegélyező hegyek inkább szőllőben és gyümölcsben gazdagok. Legszegényebb a tornai mészkőfensík (l. o.), ahol a pálinka és vele az erkölcstelenség is, bár ott magyarok laknak, igen elterjedt.
Főbb termékei
a búza, melyet főleg a szikszói, kassai és csereháti járásban termelnek, kétszeres, rozs árpa, őszi repce (a csereháti járásban), zab és kukorica (a szikszói és tornai járásban); ezenkivül kevés köles, sok kendermag, len, burgonya, lucerna, lóhere és bükköny. Cukorrépát a kassai és szikszói j.-ban termelnek; ezenkivül káposztát (az Ósva völgyében), hajdinát, dohányt (szentandrási). Igen jelentékeny a bortermelés is, mely tekintetben Aszaló válik ki, ahol jó aszu- és szomorodni bort termesztenek; az utóbbit Árka, Bodókő-Ujfalu, Bodókő-Váralja és Erdő-Horváti is termeli. Nevezetesebb bortermő helyek és vásárok még Hejce, Abauj-Szántó, Ab.-Szikszó, Forró, Torna, Devecser s Fancsal. (A filloxera nagyobbrészt elpusztította a szőllőket.) Gyümölcs legtöbb és legjobb terem Göncön, ahol évenkint 3-4000 frtot jövedelmez; a gönci cseresznye s kajszinbarack, továbbá Fony, Hejce, Erdő-Horváti, Mogyoróska, Regécke, Jablonca, Körtvélyes, Telkibánya, Füzér s a Cserehát számos községének nemesített gyümölcse jelentékeny kiviteli cikket képez. Van a megyében összesen 140021 ha. szántóföld, 6035 ha. kert, 27694 ha. rét és kaszáló, 33416 ha. legelő, 4521 ha. szőllő és 119641 ha. erdő, túlnyomóan tölgyes és bükkes s csak kevés (4786 ha.) fenyves; a nagyobb favásárok Kassán, Erdő-Horvátin és Tornában vannak. Jelentékeny az állattenyésztés, mely kiterjed lóra, szarvasmarhára, juhra és sertésre egyaránt, habár a juhtenyésztés ujabb időben ijesztőleg hanyatlik; találtatott a megyében (1883) 18737 ló (1000 lélekre 101), legtöbb a szikszói, csereháti és kassai járásban, (1880) 49457 magyar fajtáju, 10427 szines fajtáju és 1410 hízó szarvasmarha, amely főleg Kassán, Szikszón, Szepsin, Göncön, Jászón, Tornán, Enyickén és Szinán kerül eladásra; továbbá 16845 magyar s 124069 nemesített juh (1870 még 229646) s 34 457 sertés. A méhészetet (9026 méhkas) leginkább a csereháti járásban üzik. Házi szárnyas és vad szintén bőven van; halak Kassán és Alsó-Mecenzéfen kerülnek piacra. A megyének vannak ásványos forrásai és fürdői: Bankón, Lajos-forrás, Ránkon, Alsó-Kékeden, Stoószon, Rudnokon, Somodin és Aranyosfürdőn, de nagyobb hirre csak Ránk vergődött. Az ásványország szolgáltat vasércet (Alsó- és Felső-Mecenzéf, Rákó, Stoósz, (1890) 76,654 mmázsa évi terméssel), rézércet (F.-Mecenzéf), ezüstércet (Telkibánya, Aranyidka összesen 11884 mmázsa 125451 frt értékben), antimónt (Jászó-Mindszent), továbbá kisebb mennyiségben jaspist, kalcedont karneolt, agátot, valamint jó cserepesagya-got kalyhásagyagot, porcellánagyagot s földet (Hollóháza), quarcot, tűzkövet, azbesztet, mészkőt, márványt (Jászó), malomkövet (N.-Szalánc, Ránk); építőanyagul a trachit, mészkő és dolomit szolgál. Az ásványkincsek földolgozása az aranyidkai m. kir. ezüstko-hóműben, a kassahámori vasgyárban, az alsó-mecenzéfi kohóban történik. Somodiban ujabban szénbányát nyitottak.
A lakosság
száma 1880 óta kissé fogyott; (1891) 179884 lakosa közül 119526 magyar, 10010 német, 48240 tót s 249 ruthén; vallásra nézve 103018 r. kat. 17538 görög kat., 6630 ágostai, 40051 helvét és 12550 zsidó. Foglalkozásuk szerint túlnyomóan földmüvesek és állattenyésztők; a kereskedelem főtárgyai a gabonanemüek, bor- és bányatermékek. Az ipar főszéke Kassa; ezenkivül a már említett ezüstkohókon és vasgyárakon kivül van jeles késgyára (Stoósz), kapagyárak (Alsó-Mecenzéf), gépgyár és vasöntő (Kassa és a Csermely völgyében), téglavetők, porcellángyár (Hollóháza, Telkibánya), gőzfűrészmű (NagySzalánc), butor- és parkettgyár (Kassa), kékárugyár (Kassa), kötszövőgyár (Kassa), papírgyár (Kassa mellett a Csermely-völgyben), műmalmok (Kassa, Csány), sörfőzők, magy. kir. dohánygyár (Kassa), búzakeményitő- és sikergyár, vmint légszeszgyár (Kassa); Kassán a szalámi- és sódargyártás is virágzik. A közlekedés főere a m. kir. államvasutak miskolc-kassai vonala, mely az egész megyét a Hernád mentén szeli, továbbá a Kassáról induló kassa-oderbergi, tornai és legenye-mihályi vonal. Országutja számos (380 km.) és jó. Az anyagi élet emelésére 3 bank és 7 takarékpénztár szolgál.
A népoktatás
ügye meglehetős jó lábon áll; a (1890) 32469 tanköteles gyermek közül 4755 (14,6%) nem látogat iskolát; a 264 község közül 207-ben van iskola, 51 szomszédos községben járatja gyermekeit s 8-nak semmiféle iskolája nincs; a népiskolák összes száma 283; ezenkivül van 7 kisdedóvó, 3 polgári iskola, 3 felsőbb népiskola, 5 iparostanulói tanfolyam, Kassán kat. főgimnázium, állami főreáliskola, kir. jogakadémia, kereskedelmi akadémia, katonai alreáliskola, gazdasági tanintézet stb. A lakók közül (1881) 46,443 (36°%) nem tud sem irni, sem olvasni.
Közigazgatási beosztása. A.-megye jelenleg 6 járásból s egy önálló törvényhatósági városból áll, ú. m.
A megyében összesen 264 község és 1 sz. kir. város (Kassa) van, mindössze 27594 házzal; a községek többnyire aprók, 2000-nél több lakosa csak ötnek van. A megye székhelye Kassa. Ez az országgyülésbe 1, a megye 7 képviselőt küld. Egyházi tekintetben az egész megye az egri egyháztartományhoz tartozik. 2 róm, kat. egyháza az egri érsekségi, 56 a kassai s 16 a rozsnyói püsp. egyházmegyébe van beosztva; 20 gör. kat. egyháza az eperjesi püspöki egyházmegyébe s az esztergomi egyháztartományhoz, 8 ágostai községe a tiszai s 84 reform. községe a tiszáninneni egyházkerülethez tartozik. 9 helyen van zsidó anyakönyvi hivatal. Igazságügyi tekintetben az egész megye a kassai kir. itelőtábla és törvényszék területéhez tartozik; van benne 6 járásbiróság (Kassa, Szikszó, Zsadány, Ab.-Szántó, Szepsi és Torna, a 3 utóbbi telekkönyvi hatáskörrel), Kassán kir. főügyészség, sajtó- és pénzügyi biróság, közjegyzői kamara (a megye területén 3 helyen, Kassán, Abauj-Szántón és Tornán kir. közjegyző van), ügyvédi kamara.
Hadügyi szempontból
az egész megye a Kassán székelő 34. hadkiegészítő és hadtestparancsnokság alá, továbbá a 9. honvédgyalogezredhez és a kassai kerületi parancsnokság alá tartozik; Kassa egyuttal az 5. honvédhuszárezred állomáshelye, az 5. népfölkelő huszárosztály felállítási helye, s a 4-ik csendőrségi kerületi parancsnokság székhelye. Az egész megye a kassai pénzügyigazgatóság kerületébe tartozik; területén 4 adóhivatal (Kassa, Szántó, Szepsi, Szikszó), 2 pénzügyőrség (Kassa, Szántó), s egy fővámhivatal (Kassa) van. Kassa székhelye a ker. ipar- és kereskedelmi kamarának, államépítészeti hivatalnak, posta- és távirdaigazgatóságnak, melyeknek hatásköre az egész megyére kiterjed, mig közutak tekinteteben a megye a lőcsei kerületi felügyelő alá van rendelve. Erdészeti szempontból a megye a kassai erdőfelügyelőség alá, állategészségügyi szempontból a kassai állami állatorvosi és a budapesti állategészségügyi felügyelői kerület alá tartozik. Itt van székhelye a 4. kerületi kulturmérnöki hivatalnak s egy filloxerafelügyelőnek. A megye területen 15 gyógyszertár van (ebből Kassán 5).
Története.
Abauj és Torna még nemrégiben két külön megyét képezett. 1782-ben egyesítették először. A szabadságharc leveretése után az osztr. korm. egyesítette másodszor; de az alkotmányos élet beálltával a két megye ismét különszakadt. Az 1881. évi LXIII. t.-c. egyesítette azután harmadszor az alig 10 mértf. terül. Tornát Abaujjal. Az egyesítés előtt Tornamegyének két járása volt: a felső (a tornai) és az alsó (a szinai), az egyesítés óta az egész megye területe csak egy járást képez és pedig a tornai járást. Mind a két megyének viharos a multja és az ország történelme sok nevezetes eseményt említ, melyeknek epizódjai itt játszódtak le. A csaknem lépten-nyomon előbukkanó várromok olyan sziklaváraknak a maradványai, melyek hajdanta csaknem megvíhatatlanok voltak és amelyek közelében bőségesen áztatta a földet ellenségnek és honfinak a vére egyaránt. Ilyen erősségek voltak: Rudnok, Szalánc, Füzér, Ujvár, Amadévár, Regéc, Bodókő, a nagyidai földvár stb. Abaujban; Torna, Szádvár (ma Derenk), Jászóvár stb. Tornában. E várak egyikétől az Alsó-Kéked mellett fekvő Abaujvártól (mely Árpádnak egyik vezére, majd meg Csák Máté után a Csáky grófok egyik erős fészke volt), melyet Aba nemzetsége 1038-ban épített kapta a megye is a nevét. Mikor András herceg Oroszországból visszatért, hogy a magyar trónt elfoglalja, a lázadók leghitványabb része őt Abaujvártt fogadta 1046. és itt egyezett ő bele abba, hogy a pogány vallás visszaállíttassék. A tatárok 1141. és a következő években Abaujvármegye egyik részét és Kassa városát egészen feldulták, lakóit kipusztították. A vesztett mohi csata után Béla király kevesedmagával a Sajó mentében, a Cse-reháton át Tornamegyébe, a szádelői barlangba menekült, mely alkalommal Forgách János és András mentették meg az életét. 1285-ben ismét a mongolok pusztították a két megyét, mely alkalommal Torna különösen sokat szenvedett.
Róbert Károlynak Csák Máté ellen folytatott harcaiban a király egyik vezére: kompolti Visontai László 1312-ben a Torna mellett vivott erős ütközetben esett el. A rozgonyi csata Abaujm. területén vívatván, a megye pusztulását idézte elő az 1312 és következő években. l. (Nagy) Lajos 1374 szeptemberben Kassán lengyel országgyülést tart, melyen a trónöröklési jog a leányágra is kiterjesztetett. Erzsébet özvegy királynéhoz az uj-szandeci országgyülés küldöttsége 1383-ban Kassára jön. E királyné építtette a manapság is fennálló (ujítás alá vett) gyönyörü gótízlésü Erzsébet-templomot Kassán, mely az aljától egészen a legtetejéig csupa faragott kövekből készült. Giskra cseh vezér (az 1440-es években) idejében Kassa az övé volt. Albert II. Ulászlóval 1491-ben Kassán köt békét, mig 1492-ben Szapolyai Kassa közelében veri meg Albertet és a békeszerződés megtartására kényszeríti. A Luther-féle vallást Kassán 1521-ben Kox John angol születésü iskolaigazgató kezdi terjeszteni és 1526. Perényi Pétér főispánnal együtt már sok család van e valláson. I. Ferdinánd és János több véres ütközetet vívtak egymással Abauj és Torna területén, mely területek későbben Izabella kezére kerültek. Bebek György, Izabella vezére, 1556-ban elpusztítja Kassát és Nagyidát. Schwendi Lázár összes harcaiban csaknem mindenkor Abaujba és Tornába tér vissza, ahol különben (1566-1588) több véres harca volt a magyarokkal, a tatárokkal és a törökökkel. 1588-ban a törökök Szikszót leégetik. Basta György 1594-ben Kassára vonja seregét és nagy kegyetlenségeket visz végbe.
Kassa város 1604 okt. 28-án a meghivott Bocskay István pártjára áll, aki itt tartja azután udvarát. Utána a város és a megye Bethlen Gábor birtokába jut. 1622 márciusban Bethlen Gábor Kassán országgyülést tart. 1631-ben Kassa I. Rákóczi György kezére kerül és ezután a Rákócziak birtoka marad a család lehanyatlásáig. Ez idő alatt bő része jut mindazokból a viszontagságokból, melyek a Rákócziakat érték. Abaujm. 1647-ben teszi meg állandó székhelyéül Kassát, ahol a város beleegyezésével székházat épít városterületen-kivüli joggal. A Thököli Imre mozgalmaiban Kassa város, valamint Abaujmegye sokat szenvedett. Sobieski János lengyel király 1683 nov. 26-án Szepsiben pihenőt tart, ahol Tokaj, Tálya, Tarcal és Bénye követei 1000 hordó tokaji bort ajánlanak fel neki, ha városukat a lengyel sereg átvonulásától megkiméli. Sobieski a kérést ingyen teljesíti. Caraffa Antalnak, ennek az emberi bőrbe bujt vadállatnak kegyetlenségei miatt Kassa és Abauj és Torna is sokat szenvedett. Az eperjesi vérbiróság rémítő gyilkosságokat vitt itt végbe. A művészeteknek Kassa városa, valamint Abauj-megye közönsége mindig nagy pártolója volt. Igy köztudomásu, hogy a nemzeti szinház tagjai, mielőtt Pesten telepedtek le, Kassán játszottak huzamos ideig. 1830 febr. 9-én a megye pártolása alá vétetett az akkor Kassán működő, minden tekintetben jeles nemzeti szintársulat.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
