GYANU
GYANU v. GYANÚ, (gyan-u) fn. tt. gyanu-t. Valószinű, vagyis csak sejtett okokon alapuló balvélemény; midőn valami felől bizonyos adataink nincsenek; de mégis van némi okunk roszat gondolni, legyen az bár igazságos vagy igazságtalan. Puszta gyanú. Alapos, nyomos gyanú. Gyanuba esni. Gyanuba ejteni valakit. Gyanuba venni a házi cselédeket, a megtörtént lopás után. Gyanuba hozni valakit valakivel. Gyanura okot adni. Gyanúm van rá. Ez csak gyanú, be is kellene bizonyítni. Ujjadból szopott gyanu. (Km.). V. ö. GYAN.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
