EMIK
EMIK, (em-ik) régi, elavult k. ige m. em-tem, em-tél, em-ětt. Am. szop-(ik). Egy régi kéziratban mondatik Idvezitőnkről: Az ő szentséges anyjának tejét emte. Bódog has, ki tégedet viselt, és az emlők, kiket emtél. (Tatrosi codex). Ó bódog emlők, kiket emék atyának bölcsesége. (Benigna asszony imádságos könyve). Ma egyedül részesülője van használatban ezen szóban: csecs-emő, azaz, csecsszopó kisded. Törökül emmek szinte am. szopni, színi. Finnül is imen am. szopok, és imetän am. szoptatok, emtetek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
