Altorjay (altorjai).

Full text search

Altorjay (altorjai).
(I. K. 88.) Ősrégi székely család, melynek tagjai a legrégebbi összeírásokban mint lófő-székelyek említtetnek. Eredetileg altorjai Istók volt a neve s csak a XV. században változott át a név Altorjay-ra. Egyes tagjai Erdély politikai életében is szerepet játszottak, így Péter az 1589. évi tordai, Sándor pedig az 1649. évi gyulafehérvári országgyűlésen követi minőségben jelenik meg. A családból László a XVIII. század végén Altorjáról (Háromszékmegye) a biharmegyei Érmihályfalvára költözik. Neje Zilahi Erzsébet volt, kitől négy fia származott, kik az ország különböző vármegyéiben telepedtek le. A család nemességét 1917-ben IV. Károly király erősítette meg. – Címer: hasított pajzs; Jobbról kék mezőben zöld földön páncélos vitéz jobbjában kettős keresztet tart; balról vörös mezőben ugyancsak zöld földön álló oroszlán jobbjában karddal; sisakdísz: az oroszlán növekvőleg; takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – A közelmultban (1916.) elhalt tagjai közül Imre cs. és kir. altábornagy, a magyar királyi csendőrség felügyelője volt. – Ujabb leszármazás:
Sándor (szül. 1850), Hevesvármegye tiszti főügyésze, ügyvéd, birtokos (Eger). Neje Tarnai Mária. Gyermekei:
1. Sándor (szül. 1887), jogtanár, ügyvéd, jogi és filozófiai író (Budapest). Neje nemes Sárkány Erzsébet;
Leánya:
Judit (szül. 1927.);
2. Ilona (szül. 1890.) Férje olcsvai Bónis Aladár, Borsodm. alispánja;
3. György (szül. 1893.), huszárkapitány;
4. Mária (szül. 1895.). Férje párniczai Párniczky Jenő, ezredes, kerületi parancsnok (Szeged);
Dezső (szül. 1860), birtokos (Feldebrő);

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT