IX. ERDÉLY A REFORMKORBAN (1830–1848) | ERDÉLY TÖRTÉNETE HÁROM KÖTETBEN

1193IX. ERDÉLY A REFORMKORBAN (1830–1848)

Az 1830-as évek kezdetén új korszak köszöntött be Erdély, illetve az erdélyi nagyfejedelemség népeinek történetében is. Felgyorsultak a gyökeres átalakulás igényéhez vezető folyamatok, újat és mást akaró politikai erők léptek színre. Ezt az 1820-as „csendes éveket” követő másfél-két évtizedet rendkívüli összetettsége miatt többféleképpen is nevezzük. A reformkor a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet – az eddiginél határozottabb – megalapozásának, a polgári-nemzeti átalakulás tudatos és fokozatos előkészítésének szándékát és folyamatát jelzi. A kortárs szóhasználatban lépten-nyomon hangoztatott nemzeti ébredés – ez a jellegzetes romantikus konstrukció – pedig elsősorban az értékrendbeli, világszemléleti változásokra utal: a felvilágosodással születő, aztán a liberalizmussal és demokratizmussal összefonódó nemzeti ideológia térhódítására és a nemzeti mozgalmak kibontakozására.

A változás követelménye és elkerülhetetlensége – egyszóval a lét viszonylagossága – a külföldi utazóknak szemet szúró archaikus viszonyokra és patriarchális idillre egyaránt rányomta bélyegét. „A múlt emlékei még élnek, a táj megőrizte eredeti jellegét, de nem nehéz kitalálni, hogy el fogja veszíteni.” Ezért is érezte Auguste de Gerando, aki a gróf Teleki családba házasodva Erdélyt és Magyarországot hazájának választotta, hogy erdélyi utazására nem tudott volna „kedvezőbb kort választani”.*

A. DE GERANDO, La Transylvanie et ses habitants II. Paris 1845. 271.

A válság és a fejlődés mely mozzanatai határozták meg a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet utolsó szakaszát? Milyen természetű feszültségek bontogatták magát a feudális társadalmi rendszert? Hogyan szövődött össze és került egymással szembe a régi és az új? És hogyan élték át mindezt a kortársak, akiknek a politika porondján, a politika eszközeivel kellett válaszolniuk az európai történelem nagy kihívásaira? A következő fejezetek ezekre a kérdésekre keresik a választ.

11943. táblázat. A népesség száma és évi növekedési üteme Erdélyben az 1785/86. és 1850/51. évi népszámlálás alapján (az 1790–1848. évi területi beosztás szerint)* Az összlakosság kivételével becsült adatok. Az 1848–49-es események után a közigazgatást átszervezték, a székely határőrezredeket rögtön megszüntették, és a népszámlálás után a román határőrezredeket is.
Év	A megyék és a Részek		Székelyföld		Szászföld		Határőrvidék		Összesen
Év	fő	%	fő	%	fő	%	fő	%	fő	%
1785/86	991 674		168 591		280 721		134 144		1 575 130
1810	–		–		–		136 134	0,06	–
1821	–		–		–		146 726	0,68	–
1830	–		–		–		164 252	1,26	–
1840	–		–		–		179 908	0,91	–
1846	–		–		–		191 182	1,01	–
1850/51	1 245 000		268 000		373 000		187 000	–	2 073 202
1785/86–1850/51		0,35		0,72		0,44		0,51		0,43

1. A RÉGI ÉS AZ ÚJ ERDÉLY TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ÉLETÉBEN 2. NEMZETI MOZGALMAK, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI REFORMTÖREKVÉSEK Képek

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me