1Mak 12
1Mak 12
1Mak 12.1
Amikor Jonatán alkalmasnak találta az időt, embereket keresett, elküldte őket Rómába, hogy a barátsági szerződést megerősítse és megújítsa velük.
1Mak 12.2
Spártába és más helyekre is küldött hasonló tartalmú leveleket.
1Mak 12.3
Elmentek Rómába, megjelentek a szenátusban és előadták: „Jonatán főpap és a zsidók népe küldött bennünket, hogy a korábbi barátságot és szövetséget megújítsuk.”
1Mak 12.4
Erre ellátták őket a helységek elöljáróihoz intézett levelekkel, hogy biztonságban visszatérhessenek Júda földjére.
1Mak 12.5
Íme, annak a levélnek a mása, amelyet Jonatán a spártaiaknak írt:
1Mak 12.6
„Jonatán főpap, a nép tanácsa, a papok és a zsidók népe üdvözletét küldi testvéreinek, a spártaiaknak.
1Mak 12.7
Már ezelőtt is kapott Oniász főpap leveleket királyotoktól, Areiosztól, hiszen testvéreink vagytok.
1Mak 12.8
Oniász tisztelettel fogadta a követeket, és átvette a levelet, amelyben szövetségről és barátságról volt szó.
1Mak 12.9
Nincs ugyan rá szükségünk, hiszen vannak szent könyveink, amelyekből vigasztalást meríthetünk,
1Mak 12.10
mégis elküldjük követeinket, újítsák meg veletek a barátságot és a testvériséget, nehogy elidegenedjünk tőletek. Mert azóta, hogy írtatok nekünk, már nagy idő telt el.
1Mak 12.11
De azóta is mindig megemlékezünk rólatok ünnepeinken és más arra való napokon, amikor áldozatot mutatunk be, és imádkozunk, ahogy helyénvaló és illő is megemlékezni a testvérekről.
1Mak 12.12
Örülünk hírneveteknek.
1Mak 12.13
Bennünket sok szorongattatás és háborúság vett körül, mert a királyok körülöttünk megtámadtak minket.
1Mak 12.14
De nem akartunk sem nektek, sem többi szövetségeseinknek és barátainknak a terhetekre lenni ezekkel a háborúskodásokkal.
1Mak 12.15
Mert mellettünk volt az ég segítsége, így megmenekültünk ellenségeinktől, nekik pedig megaláztatásban volt részük.
1Mak 12.16
Kiválasztottuk Antiochusz fiát, Numenioszt meg Jázon fiát, Antipatert és elküldtük a rómaiakhoz, újítsák meg velük a korábbi barátságot és szövetséget.
1Mak 12.17
De meghagytuk nekik, hogy hozzátok is menjenek el, benneteket is üdvözöljenek és nektek is vigyenek levelet testvériségünk felújítása végett.
1Mak 12.18
Jól tennétek, ha válaszolnátok rá.”
1Mak 12.19
Íme, annak a levélnek a mása, amelyet Oniásznak küldtek:
1Mak 12.20
„A spártaiak királya, Areiosz üdvözletét küldi Oniász főpapnak.
1Mak 12.21
Egy írásban nyomára bukkantak annak, hogy a spártaiak és a zsidók testvérek, Ábrahám nemzetségéből származnak.
1Mak 12.22
Minthogy ezt tudjuk, jól tennétek, ha értesítenétek hogylétetekről.
1Mak 12.23
Mi pedig azt válaszoljuk nektek: Jószágotok s amitek van, a mienk is, a mi vagyonunk meg a tiétek is. Utasítást adtunk, hogy ezeket adják tudtotokra.”
1Mak 12.24
Akkor Jonatán hírét vette, hogy Demetriusz vezérei visszatértek egy még nagyobb sereggel, mint azelőtt, hogy hadat indítsanak ellene.
1Mak 12.25
Erre elindult Jeruzsálemből, és kivonult eléjük Hamat vidékére, mert nem akarta, hogy módjuk legyen rátörni országára.
1Mak 12.26
Hírszerzőket küldött táborukba. Ezek visszatértek és jelentették, hogy éjszaka támadást terveznek.
1Mak 12.27
Amikor tehát a nap lenyugodott, Jonatán parancsot adott embereinek, hogy maradjanak ébren, és egész éjjel legyenek fölfegyverkezve, harcra készen. A tábor köré őröket állított.
1Mak 12.28
Amikor az ellenség megtudta, hogy Jonatán és emberei készen állnak a harcra, megijedtek és elvesztették bátorságukat. Tábortüzet gyújtottak és elvonultak.
1Mak 12.29
De Jonatán és emberei egész reggelig nem vették észre, hiszen égtek a tábortüzek.
1Mak 12.30
Akkor azonban üldözőbe vette őket Jonatán, de már nem tudta őket utolérni, mert már átkeltek az Eleutherusz folyón.
1Mak 12.31
Erre Jonatán a zabadiaiaknak nevezett arabok ellen fordult. Legyőzte és kifosztotta őket.
1Mak 12.32
Aztán elindult és Damaszkuszba ment, átvonult az egész országon.
1Mak 12.33
Simon is kivonult, Aszkalon és a közelében fekvő erődök ellen intézett támadást. Utána Joppe felé vette útját és el is foglalta.
1Mak 12.34
Hallotta ugyanis, hogy ki akarták szolgáltatni az erődöt Demetriusz embereinek. Őrséget helyezett oda, hogy védelmezzék.
1Mak 12.35
Hazatérve Jonatán összehívta a nép véneit, és megtanácskozta velük a júdeai erődök ügyét,
1Mak 12.36
azt, hogy magasabbra húzzák Jeruzsálem falait, és hatalmas falat emelnek a vár és a város közé, hogy a várat elkülönítsék a várostól, hadd legyen elszigetelve, hogy az ottaniak sem venni, sem eladni ne tudjanak.
1Mak 12.37
Összefogtak a város felépítésére. Amikor a keleti részen a pataknál egy darabon ledőlt a fal, kijavították, és elnevezték Karenatának.
1Mak 12.38
Simon Adidát építette fel a síkságon, megerősítette és ellátta kapukkal és zárakkal.
1Mak 12.39
Trifon azt tervezte, hogy Ázsia fölött megszerzi az uralmat, diadémot tesz a fejére és kezet emel Antiochusz királyra.
1Mak 12.40
Félt azonban, hogy Jonatán ezt nem fogja tűrni, hanem harcba száll vele. Ezért ürügyet keresett rá, hogy elfogja és megölje. Ezért elindult és elment Betsanba.
1Mak 12.41
Jonatán negyvenezer válogatott harcosból álló sereggel vonult fel ellene; ő is Betsanba ment.
1Mak 12.42
Amikor Trifon látta, milyen nagy sereggel érkezett, óvakodott kezet emelni rá.
1Mak 12.43
Tisztelettel fogadta, bemutatta barátainak, elhalmozta ajándékokkal, majd meghagyta barátainak és katonáinak, hogy úgy engedelmeskedjenek neki, mint saját magának.
1Mak 12.44
Aztán így szólt Jonatánhoz: „Miért fárasztottad ide egész népedet, mikor nincs köztünk háború?
1Mak 12.45
Küldd őket haza, de előbb válassz ki magadnak néhány embert kíséretül. Aztán gyere el velem Ptolemaiszba. Átengedem neked a többi erőddel és helyőrséggel, valamint az összes tisztviselővel együtt. Aztán megfordulok és visszamegyek. Mert ezért jöttem ide.”
1Mak 12.46
Jonatán hitt neki, úgy tett, amint javasolta, elbocsátotta csapatait, s azok vissza is tértek Júdeába.
1Mak 12.47
Csak 3000 férfit tartott vissza, de közülük kétezret Galileában hagyott, így mindössze ezer férfi kísérte.
1Mak 12.48
Mihelyt Jonatán bevonult Ptolemaiszba, a ptolemaisziak bezárták a kapukat, elfogták, kísérőit pedig kardélre hányták.
1Mak 12.49
Aztán Trifon csapatokat és lovasokat küldött Galileába és a nagy síkságra azzal, hogy semmisítsék meg Jonatán csapatait.
1Mak 12.50
De amikor ezek meghallották, hogy (Jonatánt) embereivel együtt foglyul ejtették és megölték, kölcsönösen bátorították egymást, csatasorba álltak, készen a harcra.
1Mak 12.51
Amikor üldözőik látták, hogy kockáztatják az életüket, visszafordultak.
1Mak 12.52
Így valamennyien visszatértek Júda földjére. Elsiratták Jonatánt és embereit, és nagyon féltek. Egész Izrael nagy gyászt tartott.
1Mak 12.53
Körülöttük a pogány népek mind azon voltak, hogy kiirtsák őket. Azt mondták: „Nincs többé vezérük és segítőjük. Rajta, támadjuk meg őket, és még emlékezetüket is irtsuk ki az emberek közül.”
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me