Jób 11

Full text search

Jób 11
Jób 11.1
Ekkor a naamai Cofár szólalt meg:
Jób 11.2
Maradhat válasz nélkül ez a szóáradat, adhatunk igazat egy ilyen szájhősnek?
Jób 11.3
Hazug szavad elhallgattatja a férfiakat, nincs, ki szembeszállna gúnyos beszédeddel.
Jób 11.4
Magadról azt mondod: tiszta az életem, tiszta voltam mindig a szemedben.
Jób 11.5
Bárcsak újra szólna hozzád az Isten, megnyitná ellened ismét a száját,
Jób 11.6
s feltárná előtted a mély bölcsességet, amelyen elámul az értelem. Tudd meg: a bűnödet kéri számon tőled!
Jób 11.7
Fel tudod tán fogni Istennek mélységét, a Mindenható tökéletességét?
Jób 11.8
Magasabb az égnél - mit tesz ennek láttán? Alvilágnál mélyebb - és a te tudásod?
Jób 11.9
Hogyha hosszát méred, a földnél is hosszabb, szélessége nagyobb, mint az óceáné.
Jób 11.10
Hogyha útnak indul, ki szól neki: „Állj meg!” Ha valamit elkezd, ki mondja: „Hagyd abba!”
Jób 11.11
Tudja, hogy az ember tele hamissággal, ismeri a bűnét, azt is szemmel tartja.
Jób 11.12
Észre térhet néha az üresfejű ember, és a vadszamár is szelídebbé válhat.
Jób 11.13
Nos, hozd bensődet rendbe, és terjeszd fel a kezedet!
Jób 11.14
Ha elveted kezedből mind, ami bűnös, és sátradban nem adsz szállást a bűnnek,
Jób 11.15
fejedet akkor magasra tarthatod, lábad szilárdan áll, és nincs mitől tartanod.
Jób 11.16
Elfelejted akkor sok-sok kínlódásod, úgy gondolsz majd rá, mint az elfolyt vízre.
Jób 11.17
Jobban ragyog az életed, mint a déli nap, és a sötétség is reggelre változik.
Jób 11.18
Biztonságban leszel, mert lesz reménységed, biztos fedél alatt nyugodtan pihenhetsz.
Jób 11.19
Ha aludni akarsz, senki sem riaszt fel, sokan lesznek, akik hízelegnek neked.
Jób 11.20
Közben a bűnösöknek megtörik a szemük, menedékhelyüket is elveszítik, reményük csak az, hogy kilehelik lelkük.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT