Eszt 3

Full text search

Eszt 3
Eszt 3.1
Ezek után az események után Achasvéros király kitüntette Ámánt, az Agag nemzetségből való Hamdata fiát: magas méltóságra emelte, s székét minden fejedelme fölé helyezte, aki csak udvarában volt.
Eszt 3.2
A király szolgái, akik a kapunál voltak, mind térdet hajtottak és leborultak előtte, mert így parancsolta a király. Mardokeus azonban nem hajtott térdet és nem borult le.
Eszt 3.3
„Miért hágod át a királyi parancsot?” - kérdezték tőle a király szolgái, akik a királyi kapunál voltak.
Eszt 3.4
De hiába ismételték neki napról napra, nem hallgatott rájuk. Ekkor jelentették Ámánnak, s kíváncsiak voltak, vajon Mardokeus továbbra is úgy viselkedik-e, megmondta ugyanis nekik, hogy zsidó.
Eszt 3.5
Amikor Ámán tapasztalta, hogy Mardokeus nem hajt térdet és nem borul le előtte, fellángolt benne a harag.
Eszt 3.6
Miután tájékoztatták Mardokeus származásáról, kevésnek látszott szemében, hogy csak Mardokeusra emeljen kezet, s azon gondolkozott: Mardokeussal együtt mind kiirtja a zsidókat Achasvéros király egész birodalmában.
Eszt 3.7
Achasvéros király 12. évében, az első - azaz Niszán - hónapban „purt”, vagyis sorsot vetettek Ámán szeme láttára a napra és a hónapra. A sors a tizenkettedik - azaz Adar - hónapra esett.
Eszt 3.8
Ámán akkor így szólt Achasvéros királyhoz: „Királyságod megszámlálhatatlan népe között él a tartományokban szétszórtan és elkülönülten egy nép. Törvényük különbözik minden más népétől, s a királyi rendeleteket sem tartják meg. Ezért nem válik javára a királynak, ha nyugton hagyja őket.
Eszt 3.9
Ha a király jónak látja, adjon írásos parancsot kiirtásukra, s leszámolok 10 000 talentum ezüstöt tisztviselői kezébe a királyi kincstár javára.”
Eszt 3.10
A király lehúzta ujjáról a gyűrűt, és Ámánnak, az agagita Hamdata fiának, a zsidók üldözőjének adta.
Eszt 3.11
Azt mondta a király Ámánnak: „Az ezüstöt tartsd meg magadnak, a néppel pedig bánj tetszésed szerint!”
Eszt 3.12
Az első hónap tizenharmadik napján összehívták a király írnokait, és úgy, amint Ámán parancsolta, levelet írtak a király szatrapáinak, minden tartomány kormányzójának, minden egyes nép fejedelmének - minden tartománynak a saját nyelvén. Achasvéros király nevében állították ki az írást, és a király pecsétjével pecsételték le.
Eszt 3.13
Futárok hordták szét a király minden tartományába a leveleket, amely szerint el kellett pusztítani, le kellett mészárolni és ki kellett irtani minden zsidót, az ifjakat, az öregeket, a gyermekeket és az asszonyokat egyaránt, egyetlen napon, a tizenkettedik - azaz Adar - hónap tizenharmadik napján, javaikat pedig el kellett vinni zsákmányul.
Eszt 3.a
Így szólt a levél: „Achasvéros nagykirály az Indiától Etiópiáig terjedő százhuszonhét tartomány kormányzójának és a nekik alárendelt vezetőknek.
Eszt 3.b
Bár sok nép fölött uralkodom és az egész földkerekséget meghódítottam, nem akarok erőszakhoz folyamodni, hanem mindig szelíden és jóságosan uralkodva akarom biztosítani alattvalóim zavartalan életét, birodalmam nyugalmát, biztonságát és a minden ember által óhajtott békét a legszélső határokig.
Eszt 3.c
Amikor megkérdeztem tanácsosaimat, hogyan lehetne ezt megvalósítani, akkor Ámán, aki bölcsességével kitűnik köztük, s aki rendíthetetlen odaadásról és megingathatatlan hűségről tett bizonyságot és
Eszt 3.d
a második helyet foglalja el a birodalomban, tudtomra adta, hogy a föld minden törzse között szétszórtan él egy izgága nép, amely törvényeivel minden néppel ellentétben áll, állandóan megveti a király rendeleteit, s így akadályozza, hogy mindenki megelégedésére kormányozzuk a birodalmat.
Eszt 3.e
Megtudtuk, hogy ez a nép - a népek közül egymaga - minden emberrel szemben ellenséges magatartást tanúsít, törvényeinktől idegen életmódot követ, és szándékainkkal szembeszegülve alávaló tetteket visz végbe, és veszélyezteti a birodalom nyugalmát.
Eszt 3.f
Ezért elrendeltük, hogy azokat, akiket levelében Ámán - ügyeink intézője, s számunkra atyánk után az első - felsorol, azokat asszonyaikkal és gyermekeikkel egyetemben mind hányjátok kardélre, irgalmat és kíméletet nem ismerve a jelen esztendő tizenkettedik - azaz Adar - hónapjában, a tizenharmadik napon.
Eszt 3.g
Ezek a régen is, most is gonosz emberek jussanak erőszakos úton az alvilágba, ugyanazon az egy napon, s szilárduljon meg az állam nyugalma és biztonsága.”
Eszt 3.14
A rendelet szövege, amelyet törvényként hirdettek ki, minden tartományban tudtára adta minden népnek, hogy erre a napra készüljön elő.
Eszt 3.15
A futárok a király parancsára sietve elindultak. A rendeletet hamarosan nyilvánosságra hozták Szuza várában is. S amíg a király és Ámán lakomát tartottak, Szuza városában eluralkodott a döbbenet.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT