Dán 3

Full text search

Dán 3
Dán 3.1
Nebukadnezár király aranyszobrot készíttetett. Magassága hatvan könyök volt, szélessége pedig hat könyök. Dura mezején, Bábel tartományában állíttatta fel.
Dán 3.2
Aztán követeket küldött a király, hogy hívják össze a satrapákat, helytartókat, kormányzókat, tanácsosokat, kincstárosokat, bírákat és jogtudósokat és a tartományok összes főembereit, jöjjenek a szobor felavatására, amelyet Nebukadnezár készíttetett.
Dán 3.3
A satrapák, helytartók, kormányzók, tanácsosok, kincstárosok, bírák, jogtudósok és a tartományok összes főemberei össze is jöttek a szobor felavatására, amelyet Nebukadnezár király állíttatott. Felálltak a szobor előtt, amelyet Nebukadnezár készíttetett.
Dán 3.4
Ekkor a kikiáltó harsány hangon kihirdette: „Így szól a parancs, népek, nemzetek és nyelvek:
Dán 3.5
Mihelyt meghalljátok a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, boruljatok le, és imádjátok az aranyszobrot, amelyet Nebukadnezár király állíttatott.
Dán 3.6
Aki nem borul le, és nem imádja, azt még ebben az órában tüzes kemencébe fogják vetni.”
Dán 3.7
Ennek megfelelően, mihelyt meghallották a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, azon nyomban földre vetették magukat a népek, nemzetek és nyelvek, hogy imádják az aranyszobrot, amelyet Nebukadnezár király állíttatott.
Dán 3.8
Ekkor káldeus férfiak siettek elő, és bevádolták a zsidókat.
Dán 3.9
Így szóltak a királyhoz: „Király, örökké élj!
Dán 3.10
Király, te parancsot adtál ki: Minden ember, aki meghallja a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, boruljon le, és imádja az aranyszobrot.
Dán 3.11
Aki nem borul le és nem imádja, azt tüzes kemencébe kell vetni.
Dán 3.12
Itt van néhány zsidó férfiú, akiket te Bábel tartományának kormányzásával bíztál meg: Sadrak, Mesak és Abednegó. Ezek a férfiak, ó király, nem teljesítik parancsodat. Nem tisztelik isteneidet és az aranyszobrot sem imádják, amelyet állíttattál.”
Dán 3.13
Ekkor Nebukadnezár haragjában és dühében megparancsolta, hogy vezessék elé Sadrakot, Mesakot és Abednegót. Mindjárt eléje is állították ezeket a férfiakat.
Dán 3.14
A király kérdőre vonta őket: „Igaz-e Sadrak, Mesak és Abednegó, hogy nem tisztelitek isteneimet, és az aranyszobrot sem imádjátok, amelyet állíttattam?
Dán 3.15
Nos, hát készen vagytok-e rá, hogy mihelyt meghalljátok a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, leboruljatok és imádjátok a szobrot, amelyet készíttettem? Mert ha nem imádjátok, még ebben az órában tüzes kemencébe vettetlek benneteket. S van-e olyan isten, aki megment titeket a kezemtől?”
Dán 3.16
Sadrak, Mesak és Abednegó így feleltek Nebukadnezár királynak: „Nincs szükség rá, ó király, hogy mi feleljünk parancsodra.
Dán 3.17
Ha a mi Istenünk, akit tisztelünk, meg akar minket menteni, akkor a tüzes kemencéből és a te kezedből is kiszabadít, ó király.
Dán 3.18
De ha nem így történnék is, tudd meg, ó király, hogy isteneidet nem tiszteljük, és az aranyszobrot, amelyet állíttattál, nem imádjuk.”
Dán 3.19
Ekkor Nebukadnezár haragra lobbant, arca lángba borult Sadrak, Mesak és Abednegó miatt, és kiadta a parancsot, hogy a kemencét a szokásosnál hétszerte jobban fűtsék be.
Dán 3.20
Aztán megparancsolta serege legerősebb vitézeinek, hogy kötözzék meg Sadrakot, Mesakot és Abednegót, és vessék őket a tüzes kemencébe.
Dán 3.21
Azon nyomban meg is kötözték a férfiakat nadrágostul, köpenyestül és süvegestül, és bevetették a tüzes kemencébe.
Dán 3.22
Mivel a király szigorú parancsára a kemencét a szokásosnál is jobban befűtötték, a lobogó tűz megölte azokat a férfiakat is, akik Sadrakot, Mesakot és Abednegót bevetették.
Dán 3.23
A három férfiú, Sadrak, Mesak és Abednegó, megkötözve a tüzes kemence közepére esett.
Dán 3.(24)
Ott jártak-keltek a lángok között, dicsőítették az Istent és áldották az Urat.
Dán 3.(25)
Azarja megállt, szóra nyitotta ajkát, és a lángok közepette így imádkozott:
Dán 3.(26)
Áldott vagy, Urunk, atyáink Istene, és minden dicséretre méltó; neved magasztos mindörökké.
Dán 3.(27)
Mert igazságos vagy mindenben, amit velünk tettél, tetteid mind igazak, útjaid egyenesek, és minden ítéleted igazságos.
Dán 3.(28)
Igazságos ítéletet hajtottál végre, bármit mértél ránk és Jeruzsálemre, atyáink szent városára. Bűneink miatt mindent igazságos ítélettel mértél ránk.
Dán 3.(29)
Vétkeztünk és elpártoltunk tőled, gonoszságra vetemedtünk, és parancsaidra nem ügyeltünk.
Dán 3.(30)
Lelkiismeretünkkel szembeszegülve nem azt tettük, amit parancsoltál, hogy jó legyen sorunk.
Dán 3.(31)
Amit ránk mértél és velünk tettél, mind igazságos ítélettel tetted.
Dán 3.(32)
Kiszolgáltattál minket gonosz ellenségeinknek és gyűlölködő árulóinknak, egy igazságtalan királynak, a leggonoszabbnak az egész földön.
Dán 3.(33)
Most még szánkat se nyithatjuk ki, szégyen és gyalázat lett szolgáid és tisztelőid osztályrésze.
Dán 3.(34)
Szent nevedre kérünk, ne taszíts el minket végleg, ne bontsd fel a szövetséged.
Dán 3.(35)
Ne vondd meg tőlünk irgalmadat kedveltedért, Ábrahámért, szolgádért, Izsákért, és szentedért, Izraelért.
Dán 3.(36)
Megígérted nekik, hogy megsokasítod utódaikat, mint égen a csillagokat, s mint a tenger partján a fövényt.
Dán 3.(37)
Minden népnél kisebbek lettünk, Urunk, megaláztatásban van részünk bűneinkért az egész földön.
Dán 3.(38)
Most nincs fejedelmünk, sem prófétánk, sem vezérünk, nincs sem égő-, sem véres, sem étel-, sem illatáldozat, de még hely sem, ahová letegyük első termésünket,
Dán 3.(39)
s elnyerhessük irgalmadat. Fogadd el megtört szívünket és alázatos lelkünket kosokból és bikákból álló égőáldozatul, tömérdek hizlalt bárány gyanánt!
Dán 3.(40)
Áldozatunk legyen ma éppúgy kedves színed előtt, s engesztelődj ki a múlt miatt, mert akik benned bíznak, nem vallanak szégyent.
Dán 3.(41)
Most már egész szívünkkel téged követünk, téged félünk, és a te nevedet keressük.
Dán 3.(42)
Ne engedd, hogy megszégyenüljünk, hanem bánj velünk könyörülettel, nagy irgalmasságod szerint!
Dán 3.(43)
Siess segítségünkre, mint hajdan a csodatetteiddel, és szerezz dicsőséget, Uram, a nevednek!
Dán 3.(44)
Valljanak szégyent mind, akik gonoszat tesznek szolgáid ellen, mindenhatóságod alázza meg őket, és enyésszen el erejük!
Dán 3.(45)
Tudják meg, hogy te, az Úr vagy az egyetlen Isten, és tiéd a dicsőség szerte az egész földön.
Dán 3.(46)
A király szolgái, akik bedobták őket, egyre fűtötték a kemencét kőolajjal, gyantával, kóccal és rőzsével.
Dán 3.(47)
Végül a láng negyvenkilenc könyöknyire kicsapott a kemencéből.
Dán 3.(48)
Elérte és elégette a káldeusokat, akiket a kemence körül talált.
Dán 3.(49)
Az Úr angyala pedig leszállt a kemencébe Azarjához és társaihoz, és kiverte a tüzet a lángoló kemencéből.
Dán 3.(50)
Olyanná tette a kemence belsejét, mintha harmatos szellő fújdogált volna benne. Őket a tűz egyáltalán nem érte, nem sértette és nem háborgatta.
Dán 3.(51)
Ekkor a kemencében mindhárman egy szájjal dicsőítették, magasztalták és áldották az Istent, a következőképpen:
Dán 3.(52)
Áldott vagy Urunk, atyáink Istene, dicséretre méltó és magasztos mindörökké. Áldott a te dicsőséges szent neved, dicséretre méltó és magasztos mindörökké.
Dán 3.(53)
Áldott vagy dicsőséged szent templomában, dicséretre méltó és magasztos mindörökké.
Dán 3.(54)
Áldott vagy királyi trónodon, dicséretre méltó és magasztos mindörökké.
Dán 3.(55)
Áldott vagy, aki belelátsz a mélységekbe, és a kerubok fölött trónolsz, dicséretre méltó és magasztos mindörökké.
Dán 3.(56)
Áldott vagy az ég boltozatján, dicséretre méltó és magasztos mindörökké.
Dán 3.(57)
Áldjátok, az Úrnak minden művei az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(58)
Áldjátok, az Úrnak angyalai, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(59)
Áldjátok, egek, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(60)
Áldjátok, mind ti vizek az égboltozat felett, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(61)
Áldjátok, minden erők, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(62)
Áldjátok, nap és hold, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(63)
Áldjátok, ég csillagai, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(64)
Áldjátok, minden záporeső és harmat, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(65)
Áldjátok, mind ti szelek, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(66)
Áldjátok, tűz és forróság, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(67)
Áldjátok, hideg és hőség, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(68)
Áldjátok, harmat és dér, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(69)
Áldjátok, fagy és hideg, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(70)
Áldjátok, jég és hó, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(71)
Áldjátok, éjjelek és nappalok, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(72)
Áldjátok, világosság és sötétség, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(73)
Áldjátok, villámok és fellegek, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(74)
Áldjad föld, az Urat, dicsőítsd és magasztald mindörökké.
Dán 3.(75)
Áldjátok, hegyek és halmok, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(76)
Áldja minden, ami a földön sarjad, az Urat, dicsőítse és magasztalja mindörökké.
Dán 3.(77)
Áldjátok, vízforrások, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(78)
Áldjátok, tengerek és folyamok, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(79)
Áldjátok, cethalak és a vizekben mozgó összes állatok, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(80)
Áldjátok, égi madarak, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(81)
Áldjátok, vadak és barmok, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(82)
Áldjátok, emberek fiai, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(83)
Áldjátok, Izrael fiai, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(84)
Áldjátok, az Úrnak papjai, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(85)
Áldjátok, az Úrnak szolgái, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(86)
Áldjátok, igazak szellemei és lelkei, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(87)
Áldjátok, szentek és alázatos szívűek, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké.
Dán 3.(88)
Áldjátok, Hananja, Azarja, Misael, az Urat, dicsőítsétek és magasztaljátok mindörökké. Mert kiragadott minket a holtak országából, s kimentett a halál kezéből; kiszabadított a lobogó lángok közül, kiragadott a tűzből.
Dán 3.(89)
Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert irgalma örökkévaló!
Dán 3.(90)
Áldjátok az Istenek Istenét, ti, akik félitek az Urat, dicsőítsétek, és adjatok neki hálát, mert irgalma örökkévaló!
Dán 3.24
Ekkor Nebukadnezár király megdöbbent. Izgatottan felállt, és így szólt főembereihez: „Nemde, három férfiút dobattunk megkötözve a tűzbe?” Ezt felelték a királynak: „Egész biztos, ó király!”
Dán 3.25
Erre így folytatta: „Én négy férfiút látok, akik szabadon járnak-kelnek a lángok közepette anélkül, hogy valami bántódásuk volna. A negyediknek pedig olyan alakja van, mint egynek az istenek fiai közül.”
Dán 3.26
Ekkor Nebukadnezár odament a tüzes kemence ajtajához és bekiáltott: „Sadrak, Mesak és Abednegó, a fölséges Isten szolgái, gyertek ki és jöjjetek ide!” Erre Sadrak, Mesak és Abednegó kijöttek a lángok közül.
Dán 3.27
A satrapák, helytartók, kormányzók és királyi tanácsosok összefutottak. Látták e férfiakon, hogy testükön semmi hatalma nem volt a tűznek, fejüknek egyetlen hajaszála sem perzselődött meg, ruhájuk sem sérült meg, sőt még a tűz szaga sem járta át őket.
Dán 3.28
Nebukadnezár ekkor így szólt: „Áldott legyen Sadrak, Mesak és Abednegó Istene, mert elküldte angyalát, és megmentette szolgáit, akik benne bíztak. Inkább megszegték a király parancsát, veszélynek tették ki testüket, semhogy Istenükön kívül más istent tiszteljenek és imádjanak.
Dán 3.29
Ezennel rendeletet bocsátok ki: Minden nép, nemzet és nyelv! Aki káromolja Sadrak, Mesak és Abednegó Istenét, azt vágják darabokra, háza meg változzék szemétdombbá! Nincs ugyanis más Isten, aki ki tudna szabadítani a szorongattatásból.”
Dán 3.30
Ekkor a király Bábel tartományában nagy tisztségre emelte Sadrakot, Mesakot és Abednegót.
Dán 3.31
Nebukadnezár király minden népnek, nemzetnek és nyelvnek! Sok-sok üdvözlet nektek!
Dán 3.32
Jónak látom, hogy hirdessem a jeleket és a csodákat, amelyeket a fölséges Isten végbevitt rajtam.
Dán 3.33
Az ő jelei milyen nagyok, és az ő csodái milyen hatalmasak! Királysága örökké tartó királyság, és hatalma nemzedékről nemzedékre száll.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT