Zsolt. 52

Full text search

Zsolt. 52
Zsolt. 52.1
Az éneklőmesternek; Dávid tanítása;
Zsolt. 52.2
Mikor az Idumeus * Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.
Zsolt. 52.3
Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!
Zsolt. 52.4
Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az * éles olló, te álnokságnak mestere!
Zsolt. 52.5
Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.
Zsolt. 52.6
Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet.
Zsolt. 52.7
Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. Szela.
Zsolt. 52.8
És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:
Zsolt. 52.9
Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem * az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt!
Zsolt. 52.10
Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.
Zsolt. 52.11
Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT