1 Kor. 15

Full text search

1 Kor. 15
1 Kor. 15.1
Eszetekbe juttatom * továbbá, atyámfiai, az evangyéliomot, melyet hirdettem néktek, melyet be + is vettetek, melyben állotok is,
1 Kor. 15.2
A mely által üdvözültök is, * ha megtartjátok, a minémű beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké.
1 Kor. 15.3
Mert azt adtam előtökbe főképen, a mit én is úgy vettem, * hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért + az írások ** szerint;
1 Kor. 15.4
És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások * szerint;
1 Kor. 15.5
És hogy megjelent Kéfásnak; * azután a + tizenkettőnek;
1 Kor. 15.6
Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak;
1 Kor. 15.7
Azután megjelent Jakabnak; azután mind az * apostoloknak;
1 Kor. 15.8
Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, * nékem is megjelent.
1 Kor. 15.9
Mert én * vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek + anyaszentegyházát.
1 Kor. 15.10
De Isten kegyelme * által vagyok, a mi vagyok; és az ő hozzám való kegyelme + nem lőn hiábavaló; sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem ** való kegyelme.
1 Kor. 15.11
Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívőkké.
1 Kor. 15.12
Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül * feltámadott, mimódon mondják némelyek ti köztetek, hogy nincsen halottak feltámadása?
1 Kor. 15.13
Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel.
1 Kor. 15.14
Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, * de hiábavaló a ti hitetek is.
1 Kor. 15.15
Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot * tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.
1 Kor. 15.16
Mert ha a halottak * fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel.
1 Kor. 15.17
Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, * hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok.
1 Kor. 15.18
A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek * tehát.
1 Kor. 15.19
Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
1 Kor. 15.20
Ámde Krisztus feltámadott a halottak * közül, zsengéjök + lőn azoknak, kik elaludtak.
1 Kor. 15.21
Miután ugyanis ember által * van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is.
1 Kor. 15.22
Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban * is mindnyájan megeleveníttetnek.
1 Kor. 15.23
Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge * a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, + az ő eljövetelekor.
1 Kor. 15.24
Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt.
1 Kor. 15.25
Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem * ellenségeit mind lábai alá veti.
1 Kor. 15.26
Mint utolsó * ellenség töröltetik el a halál.
1 Kor. 15.27
Mert mindent az ő lábai alá vetett. * Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája + van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, a ki neki mindent alávetett.
1 Kor. 15.28
Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, * a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben.
1 Kor. 15.29
Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?
1 Kor. 15.30
Mi is miért * veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban?
1 Kor. 15.31
Naponként halál révén * állok. A veletek való dicsekedésre + mondom, mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban.
1 Kor. 15.32
Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap * úgyis meghalunk!
1 Kor. 15.33
Ne tévelyegjetek. * Jó erkölcsöt megrontanak gonosz + társaságok.
1 Kor. 15.34
Serkenjetek * fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre + mondom.
1 Kor. 15.35
De mondhatná valaki: Mi módon * támadnak fel a halottak? és minémű testtel jönnek ki?
1 Kor. 15.36
Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha * megrothadánd.
1 Kor. 15.37
És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét.
1 Kor. 15.38
Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az ő * saját testét.
1 Kor. 15.39
Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké.
1 Kor. 15.40
És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké.
1 Kor. 15.41
Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve.
1 Kor. 15.42
Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;
1 Kor. 15.43
Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben; * elvettetik erőtelenségben, feltámasztatik erőben.
1 Kor. 15.44
Elvettetik érzéki test, feltámasztatik * lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is.
1 Kor. 15.45
Így is van megírva: Lőn az első ember, * Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé.
1 Kor. 15.46
De nem a lelki az első, hanem az érzéki, azután a lelki.
1 Kor. 15.47
Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, * mennyből való.
1 Kor. 15.48
A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is.
1 Kor. 15.49
És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, * hordani fogjuk + a mennyeinek ábrázatját is.
1 Kor. 15.50
Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test * és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.
1 Kor. 15.51
Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, * de mindnyájan elváltozunk.
1 Kor. 15.52
Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; * mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.
1 Kor. 15.53
Mert szükség, hogy ez a romlandó test * romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.
1 Kor. 15.54
Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon * írva: Elnyeletett a halál diadalra.
1 Kor. 15.55
Halál! * hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad?
1 Kor. 15.56
A halál fullánkja * pedig a bűn; a bűn ereje + pedig a törvény.
1 Kor. 15.57
De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk * Jézus Krisztus által.
1 Kor. 15.58
Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, * mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak + dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló ** az Úrban.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT