5 Móz. 9

Full text search

5 Móz. 9
5 Móz. 9.1
Halljad Izráel, te általmégy ma a Jordánon, hogy bemenvén, örökségül bírj náladnál nagyobb és erősebb népeket, nagy és az égig megerősített városokat;
5 Móz. 9.2
Nagy és szálas népet, Anák-fiakat, a kikről magad is tudod és * magad is hallottad: kicsoda állhat meg Anák fiai előtt?
5 Móz. 9.3
Tudd meg azért e mai napon, hogy az Úr, a te Istened az, a ki átmegy előtted mint emésztő * tűz, ő törli el azokat, és ő alázza meg azokat te előtted; és kiűzöd, és hamar elveszted őket, a miképen az Úr megmondotta néked.
5 Móz. 9.4
Mikor azért kiűzi az Úr, a te Istened azokat te előled, ne szólj a te szívedben, mondván: Az én * igazságomért hozott be engem az Úr, hogy örökségül bírjam ezt a földet; holott e népeket az ő + istentelenségökért űzi ki te előled az Úr;
5 Móz. 9.5
Nem a te igazságodért, sem a te szívednek igaz voltáért mégy te be az ő földük bírására; hanem az Úr, a te Istened e népeknek istentelenségéért űzi ki őket előled, hogy megerősítse az ígéretet, a mely felől megesküdt az Úr * a te atyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
5 Móz. 9.6
Tudd meg azért, hogy az Úr, a te Istened nem a te igazságodért adja néked ezt a jó földet birtokul, * mert kemény nyakú nép vagy te!
5 Móz. 9.7
Emlékezzél meg róla, és el ne felejtsed * azokat, a mikkel haragra indítottad az Urat, a te Istenedet a pusztában! A naptól fogva, a melyen kijöttél Égyiptom földéből, mind addig, míglen e helyre jutottatok, az Úr ellen tusakodtatok vala.
5 Móz. 9.8
Már a Hóreben haragra indítátok az Urat, és annyira megharaguvék reátok az Úr, hogy el * akara veszteni titeket.
5 Móz. 9.9
Mikor felmegyek vala a hegyre, hogy átvegyem a kőtáblákat, a szövetségnek tábláit, a melyet az Úr kötött vala veletek, és a * hegyen maradtam vala negyven nap és negyven éjjel: kenyeret nem ettem, sem vizet nem ittam vala.
5 Móz. 9.10
Akkor átadá nékem az Úr a két kőtáblát, a melyek az Isten * ujjával valának beírva, és rajtok valának mind amaz ígék, a melyeket mondott vala az Úr néktek a + hegyen a tűz közepéből, a gyülekezésnek napján.
5 Móz. 9.11
És mikor a negyven nap és negyven éj elmultával átadá az Úr * nékem a két kőtáblát, a szövetségnek tábláit;
5 Móz. 9.12
Akkor monda az Úr nékem: * Kelj fel, hamar menj innen alá; mert elvetemedett a te néped, a kit kihoztál Égyiptomból; hamar eltértek az útról, a melyet parancsoltam vala nékik, öntött bálványt készítettek magoknak.
5 Móz. 9.13
Ismét szóla nékem az Úr, mondván: Láttam e népet, és bizony kemény nyakú * nép ez!
5 Móz. 9.14
Hagyj * békét nékem, hadd pusztítsam el őket, és töröljem el az ő nevöket az ég alól, és teszlek téged ennél nagyobb és erősebb néppé!
5 Móz. 9.15
Megfordulék azért, és alájövék a hegyről, a hegy pedig tűzzel ég vala, és a szövetségnek két táblája az én két kezemben vala.
5 Móz. 9.16
És mikor látám, hogy ímé vétkeztetek vala az Úr ellen, a ti Istenetek ellen; öntött borjút csináltatok vala magatoknak; hamar letértetek vala az útról, a melyet az Úr parancsolt vala néktek:
5 Móz. 9.17
Akkor megragadám a két táblát, és elhajítám a két kezemből, * és összetörém azokat a ti szemeitek láttára.
5 Móz. 9.18
És leborulék * az Úr előtt, mint annakelőtte, negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem ettem és vizet sem ittam; minden ti bűnötökért, a melyeket elkövettetek vala, azt cselekedvén, a mi gonosz az Úr előtt, hogy ingereljétek őt.
5 Móz. 9.19
Mert félek vala a haragtól és búsulástól, a melylyel ti reátok úgy megharagudt vala az Úr, hogy el akart vala pusztítani titeket. És meghallgata az Úr engem akkor is.
5 Móz. 9.20
Áronra is igen megharagudt vala az Úr, és el akará őt is pusztítani; de ugyanakkor imádkozám Áronért is.
5 Móz. 9.21
A ti bűnötöket pedig, a borjút, a melyet készítettetek, * megragadám, és megégetém azt tűzzel; és összetörém azt, jól megőrölvén, mígnem porrá morzsolódék, azután bevetém annak porát a patakba, a mely a hegyről foly vala alá.
5 Móz. 9.22
És Thaberában, * Massában, + és Kibrot-Taavában ** is haragra indítátok az Urat.
5 Móz. 9.23
És mikor az Úr elküldött vala titeket Kádes-Barneából, mondván: Menjetek * fel, és bírjátok örökségül a földet, a melyet néktek adtam: akkor is tusakodtatok vala az Úrnak, a ti Isteneteknek beszéde ellen, nem hittetek néki, és nem hallgattatok az ő szavára.
5 Móz. 9.24
Tusakodók voltatok az Úr ellen, a mióta ismerlek titeket.
5 Móz. 9.25
És leborulék az Úr előtt * azon a negyven napon és negyven éjjel, a melyeken leborultam vala; mert azt mondotta vala az Úr, hogy elveszt titeket.
5 Móz. 9.26
Akkor imádkozám az Úrhoz, és mondék: Uram, Isten! ne rontsd meg a te népedet, és a te örökségedet, a kit a te nagyságoddal szabadítottál meg, * a kit erős kézzel hoztál ki Égyiptomból.
5 Móz. 9.27
Emlékezzél meg a te szolgáidról: Ábrahámról, Izsákról és Jákóbról; ne nézzed e népnek keménységét, istentelenségét és bűnét!
5 Móz. 9.28
Hogy ne mondja a föld * népe, a honnét kihoztál minket: mivelhogy az Úr nem vihette be őket a földre, a melyet igért volt nékik, és mivelhogy gyűlölte őket, azért hozta ki őket, hogy megölje őket a pusztában.
5 Móz. 9.29
Pedig ők a te néped és a te örökséged, a melyet kihoztál a te nagy erőddel, és a te kinyujtott karoddal!

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT