Mát. 12

Full text search

Mát. 12
Mát. 12.1
Abban az időben a vetéseken át haladt Jézus szombatnapon; tanítványai pedig megéheztek, és kezdték a * kalászokat tépni és enni.
Mát. 12.2
Látván pedig ezt a farizeusok, mondának néki: Ímé a te tanítványaid azt cselekszik, a mit nem szabad * szombatnapon cselekedni.
Mát. 12.3
Ő pedig monda nékik: Nem olvastátok-é, * mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett vala ő és a kik vele valának?
Mát. 12.4
Hogyan ment be az Isten házába, és ette * meg a szentelt kenyereket, a melyeket nem vala szabad megennie néki, sem azoknak, a kik ő vele valának, hanem csak + a papoknak?
Mát. 12.5
Vagy nem olvastátok-é a törvényben, hogy szombatnapon megtörik a papok a szombatot * a templomban és nem vétkeznek?
Mát. 12.6
Mondom pedig néktek, hogy a templomnál nagyobb van itt.
Mát. 12.7
Ha pedig tudnátok, mi ez: * Irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem kárhoztattátok volna az ártatlanokat.
Mát. 12.8
Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia.
Mát. 12.9
És távozván onnan, méne az ő zsinagógájukba.
Mát. 12.10
És ímé, vala ott egy elszáradt kezű ember. És megkérdék őt, mondván: * Ha szabad-é szombatnapon gyógyítani? hogy vádolhassák őt.
Mát. 12.11
Ő pedig monda nékik: * Kicsoda közületek az az ember, a kinek van egy juha, és ha az szombatnapon a verembe esik, meg nem ragadja és ki nem vonja azt?
Mát. 12.12
Mennyivel drágább pedig az ember a juhnál! Szabad tehát szombatnapon jót * cselekedni.
Mát. 12.13
Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és olyan éppé lőn, mint a másik.
Mát. 12.14
A farizeusok pedig * kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt.
Mát. 12.15
Jézus pedig észrevévén ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy * sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájokat;
Mát. 12.16
És megfenyegeté őket, hogy * őt ismertté ne tegyék;
Mát. 12.17
Hogy * beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, a ki így szólt:
Mát. 12.18
Ímé az én szolgám, a kit választottam; az én szerelmesem, a * kiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak.
Mát. 12.19
Nem verseng, és nem kiált; az utczákon senki nem hallja szavát.
Mát. 12.20
A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet.
Mát. 12.21
És az ő nevében reménykednek majd a pogányok.
Mát. 12.22
Akkor egy vak és néma ördöngőst * hoztak ő eléje; és meggyógyítá azt, annyira, hogy a vak és néma mind beszél, mind lát vala.
Mát. 12.23
És elálmélkodék az egész sokaság, és monda: Vajjon nem ez-é Dávidnak ama Fia?
Mát. 12.24
A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: * Ez nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével.
Mát. 12.25
Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, a mely meghasonlik magával.
Mát. 12.26
Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; mimódon állhat meg tehát az ő országa?
Mát. 12.27
És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok.
Mát. 12.28
Ha pedig én Istennek Lelke * által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.
Mát. 12.29
Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és * rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát?
Mát. 12.30
A ki velem * nincsen, ellenem van; és a ki velem nem gyűjt, tékozol.
Mát. 12.31
Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása * nem bocsáttatik meg az embereknek.
Mát. 12.32
Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, * annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik.
Mát. 12.33
Vagy legyetek jó * fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát.
Mát. 12.34
Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj.
Mát. 12.35
A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.
Mát. 12.36
De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.
Mát. 12.37
Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.
Mát. 12.38
Ekkor felelének néki némelyek az írástudók és farizeusok közül, mondván: Mester, * jelt akarnánk látni te tőled.
Mát. 12.39
Ő pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és * nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele.
Mát. 12.40
Mert a miképen Jónás * három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.
Mát. 12.41
Ninive férfiai * az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál.
Mát. 12.42
Délnek * királyné asszonya felkél majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcseségét; és ímé, nagyobb van itt Salamonnál.
Mát. 12.43
Mikor pedig a tisztátalan lélek kimegy * az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresve, és nem talál:
Mát. 12.44
Akkor ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem. És oda menvén, üresen, kisöpörve és fölékesítve találja azt.
Mát. 12.45
Akkor elmegy és vesz maga mellé más hét lelket, gonoszabbakat ő magánál, és bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek utolsó állapotja * gonoszabb lesz az elsőnél. Így lesz ezzel a gonosz nemzetséggel is.
Mát. 12.46
Mikor pedig még szóla a sokaságnak, ímé * az ő anyja és az ő testvérei állanak vala odakünn, akarván ő vele szólni.
Mát. 12.47
És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled.
Mát. 12.48
Ő pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda * az én anyám; és kik az én testvéreim?
Mát. 12.49
És kinyujtván kezét az ő tanítványaira, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim!
Mát. 12.50
Mert * a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nőtestvérem és anyám.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT