Jób. 21

Full text search

Jób. 21
Jób. 21.1
Felele pedig Jób, és monda:
Jób. 21.2
Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
Jób. 21.3
Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
Jób. 21.4
Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
Jób. 21.5
Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
Jób. 21.6
Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
Jób. 21.7
Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget * érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
Jób. 21.8
Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
Jób. 21.9
Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
Jób. 21.10
Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
Jób. 21.11
Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
Jób. 21.12
Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
Jób. 21.13
Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba;
Jób. 21.14
Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
Jób. 21.15
Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
Jób. 21.16
Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok * tanácsa távol legyen tőlem!
Jób. 21.17
Hányszor aluszik el * a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
Jób. 21.18
Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a * polyva, a melyet forgószél ragad el.
Jób. 21.19
Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
Jób. 21.20
Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható * haragjából iszik.
Jób. 21.21
Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
Jób. 21.22
Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg * a magasságban levőket is!
Jób. 21.23
Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
Jób. 21.24
Fejőedényei tejjel vannak * tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
Jób. 21.25
Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
Jób. 21.26
Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
Jób. 21.27
Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
Jób. 21.28
Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek * háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
Jób. 21.29
Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
Jób. 21.30
Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
Jób. 21.31
Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
Jób. 21.32
Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
Jób. 21.33
Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
Jób. 21.34
Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT