Csel. 1

Full text search

Csel. 1
Csel. 1.1
Első könyvemet * írtam, Theofilus, mindazokról, a miket kezdett Jézus cselekedni és tanítani,
Csel. 1.2
Mind a napig, * melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szent Lélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának.
Csel. 1.3
Kiknek az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven * napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról.
Csel. 1.4
És velök összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek * Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, + melyet úgymond, hallottatok tőlem:
Csel. 1.5
Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel * fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva.
Csel. 1.6
Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?
Csel. 1.7
Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.
Csel. 1.8
Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim * úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.
Csel. 1.9
És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, * és felhő fogá el őt szemeik elől.
Csel. 1.10
És a mint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában,
Csel. 1.11
Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a * miképen láttátok őt felmenni a mennybe.
Csel. 1.12
Akkor megtérének Jeruzsálembe a hegyről, mely hívatik Olajfák hegyének, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldre.
Csel. 1.13
És mikor bementek, felmenének a felsőházba, a hol szállva valának: Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és Simon, a zelóta, és Júdás, a Jakab fia.
Csel. 1.14
Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt.
Csel. 1.15
És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság):
Csel. 1.16
Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Lélek Dávid szája által * Júdás felől, ki vezetőjük + lőn azoknak, a kik megfogták Jézust.
Csel. 1.17
Mert mi közénk számláltatott, és * elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét.
Csel. 1.18
(Ez hát mezőt szerze hamisságának béréből; * és alá zuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott.
Csel. 1.19
És ez tudtokra lőn mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak; úgy hogy az a mező tulajdon nyelvökön Akeldamának, azaz * Vérmezőnek neveztetett el.)
Csel. 1.20
Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az ő lakóhelye puszta, és ne legyen lakó * abban. És: Az ő püspökségét más + vegye el.
Csel. 1.21
Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, a kik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,
Csel. 1.22
A János keresztségétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben.
Csel. 1.23
Állatának azért elő kettőt, Józsefet, ki hivatik Barsabásnak, kinek mellékneve Justus vala, és Mátyást.
Csel. 1.24
És imádkozván, mondának: Te, Uram, ki mindeneknek szívét ismered, mutasd meg a kettő közül egyiket, a kit kiválasztottál,
Csel. 1.25
Hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedék Júdás, hogy az ő saját helyére jusson.
Csel. 1.26
Sorsot vetének azért reájok, és esék a sors Mátyásra, és a tizenegy apostol közé számláltaték.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT