Chernel család. (Chernelházi).
Chernel család. (Chernelházi).
A III. kötet 23 és köv. lapjain közöltetett. Az I. táblán álló I. István 1360-ban Bebek országbíró ítélő-mestere volt, de a róla szóló okmány nem a nagy-erdei legeltetés iránti ellentmondást tartalmazza, hanem több évre terjedő peres eljárást foglal magában, mely Kont Miklós nádor által Visegrádon (15 die octavarum festi 6. Martini Confessoris) kiadva, tanúsítja, hogy nevezett István Somogy most Zala megyében Kanizsa vidékén Cseh, Egry és egyéb helységekre királyi adományt nyert, és abba a per végeztével beiktattatott. Ezzel összefüggésben áll a IV. tábla ágazata, mely sz. Jakabról írta előnevét, mivel e helység a nevezett javak közelében fekszik, s valószínűleg akkor népesítetett. Ez ág a Zalavári Convent levéltára szerint a XV. és XVI. században több adományt nyert, mint Rokolánt, Csinaházát, sőt bírta a murakeresztúri apátság kegyuraságát, melynek felét Chernel Imre hű szolgálatokért szajki Zichy Ráfael zalai alispánnak inscribálta.
Az I. táblán álló III. István 1625-ben Lehoczkynál (Stemmat. I. 174. lapon) ugyan a personálisok sorában áll; azonban Lendvay által a kir. Curia levéltárából és hiteles okmányokból összeállitott névsorban a kir. személynökök sorából hiányzik, és miután 1617-től–1625. september hóig Pakay Benedek volt, kir. személynök, 1625-ben pedig 1627-ig Cziráky Mózses viselte e méltóságot, és utánnok és elöttök az idő folytonosan betöltve; ha Lehoczkynak hitelt adhatnék is, nem lehet mást vélelmezni, mint legfölebb azt, hogy Chernel István Pakay halála után Cziráky kinevezéseig mint ítélő-mester pár hétig helyeteskedhetett a személynöki székben; és erre nézve Sopron megyei levéltárnok ujabbkori kiadványa sem lehet döntő, miután oklevéllel az állítmányt nem támogathatni. Egyébiránt ezen István 1618-ban országgyülési követ, majd itélőmester volt, Kittonich pedig munkatársának nevezi.
A 25. lapon II. táblán negyedik ízen hibából áll László tbiró 1759. mert ő a dunántúli ivadék egyik jelesebb tagja, róla alább.
A II. tábla élén álló II. György korának egyik kitünőbb férfia volt. A 26-27. lapon mondottakon kivül, mint Szalárdy, Kemény János és Szalay írja, Rákóczy I. György egyik legmeghittebb embere, nagy törvénytudós, szilárd hazafi volt. 1631-ben rokonával Ibrányi Mihálylyal Brandeburgi Katalin fejedelemnő képviselője a Leleszi convent előtt 1644-ben Kassa ostroma után Rákóczy egyik követe Eszterházy nádorhoz, ugyan ez évben nagyszombati tractatusra fejedelmi (kassai országgyülési) biztos. Az 1646. évi pozsonyi országgyülésen szintén Rákóczy három követei közt első volt. Fiai közt III. György Abauj megyei alispán, egy magán jegyzék szerint itélőmester s 1670-ben a Rottal-féle pozsonyi vésztörvényszék által Bónis Ferenczczel s többekkel halálra itéltetett, de kegyelem útján börtönbe záratott Bécs-Ujhelyben, hol 1672-ben * elhalt. II. Bálintot 1655-ben Lehoczky Zemplén megyei banderii ductornak írja.
Szalay L. Magyarország története. V. 143–144. lap.
A Tiszavidéki ágnak e századbeli egyik sarjadéka Xav. Ferencz m. kir. udv. Agens volt Bécsben. Fia szintén Ferencz író, a „Debatte“ t. szerkesztője. Leszármazásuk pontosabban nincs ismerve.
A III. táblán foglalt dunántúli ágból Istvánnak fia János a pápai Collegium körül szerzett érdemeket. Ő temetteté el öcscsét az utolsó telekesi Törököt. Gábor kurucz százados. – Bálint fia László Debreczenben és Pozsonyban tanúlt, jeles törvénytudó, a nemesi alkotmányos és protest. egyházi jogok buzgó védője, a dunántúli ref. egyház fő curatora volt. Részint ősi javaink kiváltása, részint ujak szerzése által nagy szerző lett, és nejével Szeremley tábornok leányával (ki által a Ragályi, Losonczy családokkal sógorságba jött) száz ezernyi tőkéket hagyott maga után. Az ősi csernelházi lakot nagyobbítá, és emeletre építé. Ő indítá még Osli helység és a Hanyság iránt hg. Eszterházy ellen azon táblai pert, mely a nagyatyja István által magán pecsét alatt gr. Nádasdy Ferencznek zálogitott, ennek hűtlenségei czímén a kapuvári uradalomnak hg. Eszterházy Pál nádor kezébe jutott, birtoka iránt kelt, s mely 1841-ben a családnak fizetett 90 ezer ezüst forint letétele mellett szüntetett meg.
László fiának Dávid-nak a kőszegi ker. tábla elnökének neje báró Grass Mária Anna vala, Mária Terézia egyik udvari hölgyének leánya, mely házasság folytán katholizált, és fiának Ferencznek keresztszülői M. Terézia királyasszony és József (császár) voltak, kiknek neveik a kőszeghi anyakönyvekben aranybetükkel vannak beírva. Dávid a mult század német s franczia míveltségével bírva, szép könyvtárt hagyott, és névtelenül a magyar költői irodalomban is tőn kisérletet. Kora kitünőbb férfiaival: Végh Péter országbiró, – Nagy József kir. személynök, Mikos László, sz.-györgyi Horváth Zsigmonddal s másokkal meghitt levelezésben ált, valamint a szomszédságában lakott, akkor fiatal, híres f.-bükki Nagy Pállal is. Horváth Ádám, Kis János többször vendégei voltak, és ez utóbbi egy ódát szentelt emlékének. Meghalt 1808-ban.
Ezen III. táblázat végső élő nemzedékei közé tartoznak: Elek 1861-ben kir. táblai ülnök, 1864-től Vas megyei administrator; Viktornak neje pongyeloki Roth Krisztina, Kálmánnak neje gr. Festetich Mária.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
