Szombat
Szombat (héberül sábbát), a hét hetedik napja, melyet a zsidók Mózes 2-ik könyve 31. szakaszának 13-17. versei szerint mint Jehovával kötött örök szerződés jelét, a világ teremtésének emlékére ünnepeltek, még pedig oly módon, hogy péntek estétől Sz. estig testi és szellemi munkától tartózkodtak; a munkatilalom mindenkire egyformán kiterjedt, csakis az isteni tisztelettel kapcsolatos munkák voltak megengedve. Bőjtölni Sz.-on azonban csak akkor volt szabad, ha az engesztelő ünnep Sz.-ra esett. Aki a Sz.-ot megsértette, azt megkövezték; élet-halálveszedelemben vagy harc esetén azonban nem büntették. A jeruzsálemi templomban a Sz.-okon többet áldoztak, különös imákat végeztek stb. A második templom idején a Sz. ünneplését kiterjesztették; a máig fenmaradt szokás szerint a nyilvános templomi ájtatosságon kivül otthon is megülik a Sz.-ot azzal, hogy a Sz. kezdetén kiddust (l. o.), ünnepi áldást mondanak a bor felett. Neve, mint a megelőző három napé is, az ó-szlovén nyelvből került hozzánk (ó-szláv sabota). Ezzel egy eredetü a német Sam(b)s-tag, a francia samedi stb., s mindezek azonosak a héber sábbát-tal, mely m hanggal bővülve a görög s latin népnyelvben, azonfelül az arab, etiop stb. nyelvben is kimutatható. V. ö. Nyelvtud. Köz., 25, 55.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
