szentelés
szentelés: azok a r. k. egyházi szertartások, amelyeket a pap bizonyos alkalmakkor emberek, ételek, italok, tárgyak, növények stb. megszentelése, megáldása céljából az egyház által előírt → imaszövegek elmondásával, → keresztvetéssel, → szenteltvíz hintésével, tömjénezéssel egybekötve végez. Az egyház tanítása szerint a szentelmények segítő malasztot adnak az embernek, eltörlik a bocsánatos bűnöket, védelmet nyújtanak a gonosz ellen, kieszközlik a földi javakat, a jó termést, védenek a betegségek, a természeti csapások ellen. A → szentelményeknek, az áldásoknak a néphit is rendkívüli hatást tulajdonított. A régi paraszti életformában az embert szinte a születéstől a halálig végigkísérte a → vízkeresztkor, néhol → nagyszombaton is megszentelt víz. A → gyertyaszentelőkor megszentelt gyertya, amely a néphit szerint az égiháborút is eltávolította, néhány évtizeddel ezelőtt még ritkán hiányzott egyetlen r. k. parasztházból. A szentelés körébe sorolhatjuk a → búzaszentelést és a → húsvéti ételszentelést, a nagyszombati tűzszentelést, a János napi borszentelést (→ Szent János áldása), a Balázs-áldást (→ Balázs napja) stb. Igen gyakran a pap a hivők kívánságára is végzett szentelésnek nevezett áldásokat. A búcsúsok a → búcsújáróhelyen vásárolt imakönyveket, olvasókat, szentképeket, szobrokat, rendszerint megáldatták, mert azt tartották, hogy akkor hathatósabb lesz az imádság.
Manga János
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
