kaszagyártás, kaszakészítés, kaszakovácsolás
kaszagyártás, kaszakészítés, kaszakovácsolás: a → kasza kisüzemekben való előállítása. Kezdetben nagyobb városok → kovácsainak volt a munkája. A mo.-i kaszagyártást először a debreceni kovácscéh 1484. évi szabadalomlevelében említik. A 16. sz.-ban már majdnem mindegyik árszabályzat szól mo.-i kaszákról. A kolozsvári kovácsok 1640. évi szabályaiban a kaszagyártást a mesterremekek között sorolták fel. Megtalálható a kasza a győri kovácsok 1610-ből származó céhpecsétjén is. A 17. sz.-ban neves kaszagyártó központok voltak pl. Nagyvárad és Kecskemét. Virágzó kaszagyártó ipara volt Erdélynek a 17. sz. elején. A kaszagyártás a német nyelvterületen a középkor végén önállósult. Ekkor alakult ki Felső-Ausztria és Stájero. vízi erőben gazdag völgyeiben a kaszagyártás. Új technológiával finomabb acélt, könnyebb és egyszerűbben élesíthető (vékonyabb pengéjű) kaszákat tudtak előállítani. Az osztrák kaszagyártók készítményeikkel egész Közép-Európát, így hazánkat is ellátták. A különböző táji típusú kaszákat az erre a célra szolgáló vízi erővel működő → hámorokban készítették. A hazai 18–19. sz.-i kovács-céhlevelek már egyáltalán nem említik a kaszakészítést. A történelmi Mo. területén a főleg kapagyártásukról híres központok (→ kapagyártó központ) készítettek kaszát. Csak 1901-ben létesítették a szentgotthárdi kaszagyárat, az I. világháború befejezése óta főleg ez látja el hazánk kaszaszükségletét. A kaszákat különleges acélból a vízi erővel működő lengőkalapácsokkal kovácsolták, edzették, majd hordókba csomagolva szállították. A kaszákon kívül szecskavágókat, timárszerszámokat is készítettek. A készítményeket különféle gyári jelekkel látták el. Az egyes kaszagyárak készítményeinek szóródása igen nagy volt. Hódmezővásárhely környékén pl. a század elején Krenhoffból és Grazból származó ágyú és két szív, ill. két kasza jelű kaszákat használtak. Kudzsir környékéről (v. Hunyad m.) a korona jegyűeket 1900-ig, majd később Vajdahunyadról hozatták. Szentgotthárdon gyártották a kígyójelűeket. – Irod. Latinák István: A szentgotthárdi kaszagyár (Technikatört. Szle, 1963); Fischer, F.: Blaue Sensen (Linz, 1966).
Kaszanyélfaragás (Cserépfalu, Borsod–Abaúj–Zemplén m.)
Bodgál Ferenc–Kósa László
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
