hódmezővásárhelyi bútor
hódmezővásárhelyi bútor: a magyar népi → asztalosbútor egyik legjelentősebb készítménye. Stílusának kibontakozása a 18. sz. derekára tehető. Még 1732-ben a ref. ótemplom festett virágozású berendezését gyulai asztalosok készítették, de már az 1760-as években asztalos dolgozott a városban, és hagyatékokban is szerepel „festett tarka láda”, „tarka festésű nyoszolya”. – A hódmezővásárhelyi bútorfestésnek a 18. sz. végétől fennmaradt emlékanyag segítségével megkülönböztethető főbb, részben egymás mellett élő stílusváltozatai: 1. Sötétkék, fekete vagy zöld alapon piros-fehér-sárga tulipános indadísz, mely megfogalmazásában közel áll a → komáromi bútor 2. periódusához (18. sz. vége – 19. századforduló). – 2. Nyers fa vagy fehér alapon főleg piros rózsákból álló → virágozás (a 19. sz. fordulójától ismert, noha feltehetőleg korábbi eredetű, s az 1820-as évek végéig élt). – 3. Az előbbinek megfelelő virágozás sötétkék alapon. Gyakori a sárgára alapozott mező, esetleg tékaorom (kezdetek az 1810-es évektől, virágkor: 1830–1850). – 4. Elaprózódó virágozás, részben már halványkék alapon (19. sz. 3. negyede). – A hódmezővásárhelyi bútorra általában jellemző a festői előadásmód, ill. néhány gyakori díszítőelem, mint a szögletes, fenn félkörívvel zárt mező (fülke alakú mező) vagy a ládák függőleges éleit szegő, ferdén rovátkált léc. A ládafelirat a tető belsejében van elhelyezve, gyakran festett koszorúban. – A festés mellett kisebb és az idők folyamán csökkenő súlya előfordul faragásdísz is. Az egész támlát tulipános-gránátalmás faragás borítja pl. egy 1790-es, ágy elé való padon, a különösen kedvelt volt az áttört faragás a falitükrök keretén, bár ezek közt előfordultak domborítás nélkül, pusztán áttöréssel, ill. egyedül festett virágokkal díszítettek is. – Irod. Kiss Lajos: A hódmezővásárhelyi múzeumról (Múz.-i és Könyvtári Ért., 1910); Kiss Lajos: Néprajzi tárgyak a hódmezővásárhelyi múzeumban (Népünk és Nyelvünk, 1938); Tárkány Szücs Ernő: Vásárhelyi testamentumok (Bp., 1961).
Téka (Hódmezővásárhely, 1837) Bp. Néprajzi Múzeum
„Rengőszék”, ágy elé való, Hódmezővásárhely. Felirata: „N SZÉL JÁNOS URAMÉ 790”. Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum
Téka (Hódmezővásárhely 1845) Bp. Néprajzi Múzeum
Gondolkodószék (Hódmezővásárhely) Felirata: „MÓNÁR MIHÁLY ANNO 1832” Bp. Néprajzi Múzeum
Hódmezővásárhelyi bútor
„Gondolkodószék” felirat: „Szüts Pálé... 1800”. Bp. Néprajzi Múzeum
Kelengyeláda (1830 körül) Bp. Néprajzi Múzeum
K. Csilléry Klára
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
