falukapu
falukapu: a → falukerítést megszakító ki- és bejáróhely. Különféle elnevezései: vetéskapu, porgolátkapu, mezőkapu, pusztakapu, tanorkapu. A faluból kivezető fontosabb utakra állították. Legtöbbször sövényből fonták. A kapulevél gúzsokkal csatlakozott a vastag és magas sarokoszlophoz. A falukaput a tavaszi vetés előtt újították meg. Három-négy gazda összeállt, és közösen végezték el a munkát. Maguk közül egy kapugondozót választottak, aki évközben a javításokat végezte és megfenyítette a rongálókat. Két év múlva a bíró a házszámok sorrendjében új kapukészítőket jelölt ki. A falukaput ki- vagy bemenetelkor rendszerint gyerekek nyitották és csukták. Szívességükért egy-egy krajcárt kaptak az utasoktól. A falukapu a falukerítés velejárója, tartozéka, így elterjedettségük egybeesik. A középkorban Európa-szerte ismert volt. Mo.-on különösen a poremvidékeken (pl. Erdély elzártabb vidékein) még a 20. sz.-ban is előfordult. – Irod. Györffy István: Magyar nép – magyar föld (Bp., 1942); Belényessy Márta: Kerített település és gazdálkodás kapcsolata néhány zalai irtásos falunál egy 1460-as határjárás alapján (Ethn., 1958); Gunda Béla: Ethnographica Carpathica (Bp., 1966).
Falukapu (Kisnyégerfalva, v. Bihar m.)
Bárth János
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
