állás, nyári állás
állás, nyári állás: állatok részére készült fal nélküli, gerendákon álló tetőzet. Jobbára szarvasmarhákat vagy lovakat helyeztek el alatta, védelmet nyújtott a csapadék és részben a szél ellen. Az állás alatt rendszerint → jászol is állt. Az építményt már a 15. sz.-tól említik a források. Eredetileg szerepet játszott a téli elhelyezésben (→ telelő), a belterjes állattenyésztés terjedésével gazdasági udvarokban, tanyák mellett és nyári legelőkön áll, és az állatok nyári elhelyezését szolgálja. Funkciója hasonlóképpen alakult, mint az akolé és a színé. Állásnak mondják egyes területeken (pl. Kiskunság, Hortobágy) a legelőn az állatok megálló-, delelő- vagy hálóhelyét is. – Irod. Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936); Balogh István: A jószág teleltetése Debrecen környékén (Déri Múz. Évkve, 1937); Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Debrecen, 1970).
Nyári állás (Bánk, Debrecen, 1935)
Magyar marha az álláson (Hortobágy)
Szabadfalvi József
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
