Allegória
Allegória I. Fogalma, eredete. G. eredetű szó. A g. allégoreó jelentése: képletesen, képiesen szólni. Az alla agoreuei azt az értelmi fáradozást jelenti, amikor egy nyelvi kifejezés vagy képzőművészeti alkotás mögött valami más, mélyebb értelmet keresünk, mint amit a szavak, betűk, műalkotás első hallásra, látásra kifejeznek. A művészetben elvont fogalmak, láthatatlan szellemi valóságok kifejezésére használták az allegóriát. Az antik retorika is kedvelte. Fontos szerepet játszott az ókori vallásokban, a szent okmányokban, ezek magyarázásában. A g.-ök hite szerint az istenek rejtélyekben, orákulumokban, misztériumokban jelentik ki magukat, ezért szükséges az allegorizáló írásmagyarázás. A g. allegorizáló írásmagyarázásnak nagy hatása volt a hellénista zsidóságra, valamint az alexandriai keresztyén exegéta iskolára.
2. A Bibliában. A g.-ök az allegória fogalmát úgy határozták meg, hogy a mondottak minden egyes vonásának jelképes értelme van (metaphora continua). A B nem határolja el az allegóriát sem meghatározás, sem fogalom által a képes beszéd más formáitól. Összefoglalóan másálnak (h.) és parabolé-nak (g.) nevezi. Az allegória fogalma a LXX-ban és az ÚSZ-ben csak a Gal 4,24-ben jelenik meg. Számos keverékforma található, amiket fel kell ismerni, s ennek megfelelően kell magyarázni. Az ÓSZ legrégibb rétegeiben is találunk rejtvényeket, képes beszédeket. Allegóriákkal csak Ez-nél (16; 17; 19; 23; 31; 34) és a Zsolt-ban (80,9-20; vö. 23) találkozunk. A látomásokban is későbbi jelenség: Zakariásnál és az apokaliptikusoknál találkozunk vele. Jézusnak csak nagyon kevés példázata allegória (vö. Mt 13,36-43). Pál apostol egyes képei allegóriába mennek át (Róm 11,17-24; 1Kor 3,10-15; 5,6b-8; 12,12-27; ld. még Jak 1,23kk; 1Pt 2,3-8; Zsid 13,10-14).
3. Az írásmagyarázásban. Az ÚSZ-re a tipologikus írásmagyarázás jellemző, allegorizáló értelmezéssel csak szórványosan találkozunk. Sajátosan allegorikus értelmezés Pál apostolnál is csak az 1Kor 9,9-ben van, amely szerint az 5Móz 25,4-ben nem az ökrökről, hanem az ev szolgáiról gondoskodik az Isten. Egyébként az allegorikus értelmezés is a tipológia keretében jelenik meg (Gal 3,16; 1Kor 5,6-8; 10,4). Hasonló a helyzet a Zsid 3,6; 10,20; 12,22 esetében is. A Zsid-ban egyetlen allegorizáló értelmezés van, a 7,2b. Később az apologéták és az alexandriai iskola követői az egész ÓSZ-et allegórikusan értelmezték, ami az ÓSZ eredeti értelmének teljes kiforgatásához és meghamisításához vezetett, főleg a tragikus óegyházi antiszemitizmus jelentkezése és eluralkodása miatt. Alapvető írásmagyarázási szabály, hogy csak azokat a B-i helyeket szabad allegorikusan értelmezni, amelyek keletkezésük, szándékuk szerint valóban allegóriák. (Ld. még ÍRÁSMAGYARÁZAT).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
