TÖR, (1)
TÖR, (1) áth. és önh. m. tört, v. ~ött, ámbár szabatosan véve az utóbbi változat inkább a törik igét illeti, pl. Péter kardot tört, a kard eltörött. I) Áthatólag általán, valamely kemény és merev test részeit némi erőszakkal két vagy több felé választja, mi rendesen bizonyos erregő hanggal történik. Különböznek tőle: szakaszt, repeszt, tép, melyek müködése a rostos részek ellenirányban történő széthuzásával megy végbe; továbbá vág, szel, hasít, midőn éles eszköz választja el a részeket; zúz, midőn valamit nyomás által lapossá tesznek, vagy apró részekre oszlatnak. De lássuk részletes jelentéseit. 1) Hajtogatás által, midőn az elválandó testrészek végei egymás felé közelednek. Botot, pálczát, léczet, dorongot erőszakos kézzel ketté törni, öszvetörni, eltörni. Térden eltörni valamit. 2) Tövéből helyéből kitekerve, csavarva, ficzamitva stb. Ágat törni. A fát kitörni. Kezét lábát törni. Nyakát törni, átv. halálos vészt szenvedni, merényében megbukni. Letörték a derekát. Eltörte a macska szarvát, gyermeki csinyt követett el. 3) Szétomló részekre választva. Czukrot, rögöt, kenyeret, követ kézzel darabokra törni. Töröm a zúzát. (Km.). „De kire a kő esendik, megtöri őtet.“ (Müncheni cod. Máté. XXI.). „Ez ezt mondá hogy megtörheti (= elronthatja) Istennek templomát.“ (Nádor cod.). Láncsát, dárdát törni. Törjünk láncsát átv. küzdjünk meg, versenyezzünk. Fogát valamiben kitörni. Üveget, edényt törni. Kendert törni. Jeget törni átv. nehéz dolgot kezdeni. 4) Apróra választva, őrölve. Követ morzsákra törni. Festéket törni. Sót törni. Borsot törtek az orra alá. (Km.). Mákot törni. Töri a mákot. átv. tréfásan, lötyögve lovagol. 5) Zúzva, csiszolva. Diót törni. Valakinek fejét betörni. A nyereg föltörte a ló hátát, az iga az ökör nyakát; a csizma a lábát. 6) Fölhasogatva. Gyöpöt törni. Parlagfödelet feltörni, felszántani. 7) Rángatva, s dörzsölve. Lánczon törni a bőrt. 8) Valamit száráról leszakasztva. Kukoriczát törni. Virágot törni. 9) Rétegekre hajtva. A papirivet nyolcz, tizenkét, tizenhat rétegre törni. 10) Átvitt ért. Valami kötelezettséget megszeg. Megtörni a békét, barátságot, szövetséget. Innen értelmezendők a szentségtörés, házasságtörés. Mondjuk oly dologról is, mely nagyobb ereje által egy másikon kifog. Megtörte őt a sok nyomoruság. A makacs embert is meglehet törni. Ki törte őt a hideg. Nyavalya töri.
„Ki töröm a nyakamat,
Öszvetöröm magamat,
Még sem hagyom magamat.“
Öszvetöröm magamat,
Még sem hagyom magamat.“
| Népdal. |
Töri marja magát. Fejét töri valamiben. Töri az eszét. Életemre törnek a gonoszok. „De mit töröm fejemet.“ (Horvát Ádám). Törvényt törni = sérteni. „Mert nem jött volna ez velágba az ő fia azért, hogy törvént törjön.“ (Debreczeni Leg. 100. l.). „Meniszer törted meg az ő oltárokat ragadozásoddal.“ (Pesti G. XV. mese.). Feltörné a ládát, a pinczét. II.) Önhatólag, bizonyos gáton, akadályon, korláton erőszakkal áthat. Betörni a várba. Kitörni a várból. Ellenségre törni. Rátörni valakire. A nap sugarai áttörnek a ködön, felhőn. Átv. utat törni, keresztül küzdeni magát, vagy valamely nehéz dolog végrehajtásában elül menni. A ló kitör a hámból, az ökör a járomból. Kitör belőle a harag, a rosz indulat. A libából is kitör a lúdméreg. (Km.). Erejét, akaratát bizonyos czél elérésére megfeszíti. Nagyra törni. Magasra, dicsőségre törni. Valakire v. valaki ellen törni. (Szabó D.). Ellenem tör.
Azon gyökszók nagy számu seregébe tartozik, melyekben a reszketeg r alaphang a romlás, rontás alapfogalmát fejezi ki. l. R, gyökhang. Mennyiben morzsoló rontásra, illetőleg zúzásra vonatkozik, rokon hozzá azon dör, melyből dörgöl, dörzsöl v. törzsöl stb. származnak. V. ö. TÖRŐL. Rokon hozzá Vámbéry szerént az oszmanliban kïr-mak (tör-ni), dïrïm (darab); Budenz J. szerént a finn särke- (el, széttörni, áth.), a votják ser-, sert- (ugyanaz). A perzsában pedig Vullers szerént tarák v. tarak 1) am. fissura, ruptura; 2) sonus vel crepitus findendo vel frangendo ortus; 3) sonus tonitrus (dörgés); ettől származik tarák-idan findendo vel frangendo sonum edere. Az önható tör igével egyezik közelebb a mongol türi-kü, mely am. sich stossen, sich durchdrängen z. B. durch eine Volksmenge (Schmidt), se pousser, se heurter, se coudoyer, passer a travers la foule (Kowalewski); s közelebb a ,törtet’ származéknak felel meg.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
