Isthmia
Isthmia, τα ’Ισϑμα, a négy nagy görög nemzeti játék közül a harmadik, melyet a corinthusi isthmuson, Posidon szent fenyőligetében (Ποσεδωνιον τεμενος) tartottak minden olympias 2. és 4. évében. Kr. e. 589-től kezdve a tavasz első hónapjában. A legenda szerint ez ünnepet Posidon rendelte el a szerencsétlen Medicertes emlékére; más hagyomány szerint Theseus alapította Posidon tiszteletére, mikor Sciront vagy Sinnist megölte. Plut. Thes. 25. Az athenaeiek tényleg nagyon érdeklődtek az I. iránt; övék volt a proëdria, vagyis a játékok alkalmával a legjobb helyek elfoglalásának joga, s egy Solonnak tulajdonított törvény alapján a versenyekben győztes polgártársaikat 100 drachmáig jutalmazták. Az elisiek úgy a versenytől mint a játékok szemléletétől el voltak tiltva. E játékokat a corinthusiak nagy fénynyel rendezték, s midőn városuk Kr. e. 146-ban elpusztult, Sicyon lakóssága töltötte be e tisztet,de Kr. e. 46-ban ismét átengedte a felépült Corinthusnak. Paus. 2, 2, 2. A játékok idejére itt is ki volt hirdetve az istenbéke, mint Olympiában, de a hely fekvése miatt a tiltó rendeletet nem tisztelték nagyon. A játékok több napig tartottak, mert voltak gymnikus (versenyfutás a 7 stadium hosszu téren, birkózás, öklelés stb. V. ö. Gymnasium), hippikus (lovas kocsiverseny, lovasverseny) és zenei versenyek. Ez utóbbiakon a zenészeken kivül mindkét nembeli költők is küzdöttek a díjért, mely a szokásos pálmán kivül Pindarus idejében (Nem. 4, 88. Ol. 13, 31) czellerkoszorú (σελινον), Corinthus pusztulása után pedig fenyőlomb (πιυς) vala. E játékokat még a császárok idejében is megtartották. Plut. Timol. 26. Symp. 3, 1–3. G. J.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
