Cilicia
Cilicia, Κιλικια, Ázsiának délkeleti partvidéke, melyet Keleten az Amanus hegység választ el Syriától, Északon a Taurus Cappadociától és Lycaoniától, Nyugaton ugyanaz választja el Pamphyliától és Pisidiától, Délen a Ciliciai tengerre és az Issus öbölre (m. Iszkenderun öbölre) támaszkodik. Kelet felé az amanusi kapuk (l. Amanicae Pylae), Észak felé a ciliciai kapuk (Πυλαι αι Κιλικιαι, m. Gülek bogház) közvetítik a hegyentúli összeköttetést. Az ország a Lamus folyó által elválasztott két részre oszlott: Keletre a sík Cilicia, η πεδιας Κ., v. η ιδιως Κ., mintegy 215 kilométer hosszú, igen termékeny, a partokon forró és mocsaras; Nyugatra a kopár C., η τραχεια v. ορεινη Κ., mintegy 160 kilom. hosszú, számos öblénél és fenyőerdőinél fogva a hajózásra és tengeri rablásra igen alkalmas. Promontoriumok Nyugatról Kelet felé: a meredeken emelkedő Cragus hegy, a legszélső déli csúcs Anemurium (m. Anamur), Aphrodidias, Sarpedon (m. Liszan el-Kahbe) és Zephyrium. Folyók: Calycadnus (l. ezt). Lamus (l. fennebb), Cydnus (m. Terszusz), Sarus (m. Szarisz v. Szeihun), Pyramus (m. Dsihan) és Pinarus (m. Deli). Városok (a phoeniciai gyarmatok csillaggal vannak jelölve): Coracesium (m. Alaja), erős kalózkastély, Pamphylia határán; Hamaxia; Selinus (m. Szelindi), mint Trajanus császár halálozási helye Trajanopolis nevet is visel; Charadrus (m. Chaladran); ★Nagidus;★Celenderis (m. Kilindria); Seleucia (m. Szelefke) nagy romokkal a Calycadnus mellett, Corycus (m. Gorgos), egyföldnyelven (hol a rómaiak által nagyra becsült crocus nőtt, Plin. 21, 6, 17. Hor. sat. 2, 4, 67 stb.; spica Cilissa, Prop. 5, 6, 74. Ov. fast. 1, 75); a corycusi barlanggal (Κωρυκιονμ αντρον), mely csepkőalakzat, mély sziklavölgyben, Typhoeusnak, a föld daemonának, állítólagos tartózkodási helye; ★Soli (ma Mezitli), később Pompejopolis, minthogy Pompejus a tengeri rablókat ide telepítette; Anchiale, kikötőváros, melyet Sanherib assyriai király alapított;Tarsus (m. Terszsuz), hasonlókép assyriai gyarmat, az ország fővárosa, a Cydnus lagunái által képezett Rhegma (’Ρηγμα) kikötővel; Adana (m. Adana), a régi főváros a Sarus mellett; ★Mallus, a Pyramus torkolatánál, mely mellett feljebb Mopsuhestia feküdt; Aegeae (m. Ajasz); Issus (m. Erzun). Strab. 12, 533 sk. 14, 668 sk. Xen. an. 1, 2, 21 sk. Arr. 2, 4, 2 sk. 5, 2 sk. 7, 1. – A ciliciaiak(Cilices) nemzetiségéről semmi biztosat se lehet mondani. A partszegélyt, különösen sík C.-ban nagyon korán semiták (előbb syriaiak, aztán phoeniciaiak, később assyriaiak) foglalták el, a mint ez a városok neveiből és az istenek cultusából kitetszik. Assyriai feliratok szerint Kui és Chilakku (ez már Kr. e. 859-ben említtetik), azaz a sík és kopár Cil. 712 óta az assyriai birodalomhoz tartozott. Azután az ország bennszülött királyok alatt állott, a kik Syennesis (= sua nazi, nemes fejedelem) névne egy ideig Cataonia és Melitene felett is uralkodtak s csak a perzsa főhatóságot ismerték el. A diadochusok idejében Aegyptus és Syria között Eris almáját képezvén, végül ez utóbbihoz tartozott, míg 64-ben Kr. e. Pompejusnak győzelme után a tengeri rablók felett (67-ben) római tartomány lett. De azért keleti részében még sokáig megőrizték függetlenségüket a hegylakók (’Ελευϑεροκιλικες), és c. nyugati részében, a pisidiai és isauriai törzsek között mindig nyugtalankodtak tengeri rablók. Hdt. 1, 72. 3, 90, 7, 91. 98. Tac. ann. 2, 80. 3, 48. 12, 55. E. B.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
