Jézus ezután bejárja Galileát, Júdeába nem akart menni, mert a zsidók az életére törtek.
Közeledett a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.
Ezért testvérei így szóltak hozzá: „Kelj útra, és menj el Júdeába, hogy tanítványaid is lássák tetteidet.
Hisz senki sem működik titokban, ha azt akarja, hogy tudomást szerezzenek róla. Ha képes vagy ilyenekre, akkor lépj a világ színe elé.”
Testvérei sem hittek ugyanis benne.
Jézus ezt válaszolta nekik: „Nekem még nem érkezett el az időm, de nektek mindig megfelelő az idő.
Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert bizonyítom, hogy gonoszak a tetteik.
Menjetek hát föl az ünnepre, én azonban nem megyek föl erre az ünnepre, mert még nem telt be az időm.”
Ezt mondta nekik, s ott maradt Galileában.
De azután, hogy testvérei fölmentek az ünnepre, őmaga is fölment, csak nem nyilvánosan, hanem titokban.
A zsidók keresték az ünnepen. „Hol van?” - kérdezgették,
s a nép körében sokat emlegették. Némelyek azt mondták, hogy jó ember, mások meg azt, hogy félrevezeti a népet.
De a zsidóktól való félelmében senki sem beszélt nyíltan róla.
Amikor már eltelt az ünnep fele, Jézus fölment a templomba, és tanított.
A zsidók csodálkozva mondogatták: „Hogy ismerheti így az Írásokat, amikor nem is tanulta?”
Jézus így felelt nekik: „Tanításom nem tőlem való, hanem attól, aki küldött.
Aki készen van rá, hogy teljesítse akaratát, meggyőződhet róla, vajon Istentől való-e ez a tanítás, vagy csak magamtól beszélek.
Aki magától beszél, a saját dicsőségét keresi. Aki azonban annak dicsőségén munkálkodik, aki őt küldte, az igaz, s nincs benne hamisság.
Hát nem adott nektek Mózes törvényt? Mégsem tartja meg egyiketek sem a törvényt. Miért törtök az életemre?”
„Te ördögtől megszállott - szólt közbe a nép -, ugyan ki tör az életedre?”
Jézus azonban folytatta: „Egyetlen egy tettet vittem végbe, s mindnyájan megütköztök rajta.
Mózes parancsot adott a körülmetélésre - bár nem Mózestől eredt, hanem az ősatyáktól -, és szombaton is elvégzitek a körülmetélést.
Ha tehát szombaton is körülmetélkedhet az ember, hogy Mózes törvénye csorbát ne szenvedjen, miért acsarkodtok ellenem, amiért egy embert meggyógyítottam szombaton?
Ne látszatra ítéljetek, hanem igazságosan ítéljetek!”
A jeruzsálemiek közül néhányan megjegyezték: „Ugye, ez az, akit halálra keresnek?
S mégis teljesen nyíltan beszél, s nem szólnak rá semmit. Csak nem győződtek meg róla az elöljárók, hogy ő a Messiás?
Róla tudjuk, honnét származik, a Messiásról azonban, ha eljön, senki sem fogja tudni, honnan való.”
Jézus a templomban tanítva ezt felelte rá: „Igen, ismertek, és azt is tudjátok, honnan való vagyok, noha nem magamtól jöttem, hanem az Igaz küldött, akit ti nem ismertek.
Én azonban ismerem, mert tőle vagyok és ő küldött.”
Erre el akarták fogni, de senki sem vetett rá kezet, mert még nem érkezett el az órája.
A népből sokan hittek benne. „Hát több csodajelet visz végbe, ha eljön a Messiás, mint amennyit ez végbevitt?” - kérdezgették.
A farizeusoknak fülükbe jutott, hogy a nép titokban így beszél róla. Ezért a főpapok és a farizeusok elküldték szolgáikat, hogy fogják el.
Ekkor Jézus azt mondta: „Már csak rövid ideig vagyok veletek, aztán visszatérek ahhoz, aki küldött.
Keresni fogtok, de nem találtok, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.”
Erre a zsidók tanakodni kezdtek: „Vajon hová akar menni, ahol nem találjuk meg? Csak nem a szórványban élő görögökhöz készül, hogy tanítsa őket?
Mit jelent, amit mondott: Keresni fogtok, de nem találtok, s ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek?”
Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus a templomban volt és fennhangon hirdette: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék,
aki hisz bennem: belsejéből az Írás szava szerint élő víz folyói fakadnak.”
Ezt a Lélekről mondta, amelyben a benne hívők részesülnek. A Lélek ugyanis még nem jött el, mert még nem dicsőült meg Jézus.
E szavak hallatára a népből némelyek így beszéltek: „Valóban ez a Próféta!”
Mások meg: „Ő a Messiás!” De voltak, akik így vélekedtek: „Hát jöhet a Messiás Galileából?
Az Írás szerint Dávid családjából s Betlehem városából kell a Messiásnak jönnie.”
Így szakadás támadt miatta a nép közt.
Némelyek már el akarták fogni, de senki sem vetett rá kezet.
A szolgák is visszatértek a papokhoz és a farizeusokhoz. Ezek kérdőre vonták őket: „Miért nem hoztátok magatokkal?”
A szolgák mentegetőztek: „Még soha sem beszélt úgy ember, ahogy ez beszél.”
Erre a farizeusok megkérdezték tőlük: „Csak nem vezetett titeket is félre?
Hitt-e benne valaki a tanács tagjai vagy a farizeusok közül?
Csak ez az átkozott népség, amely mit sem ért a törvényből.”
Egyikük azonban, Nikodémus, aki egy alkalommal fölkereste (Jézust), azt mondta nekik:
„Elítél törvényünk valakit is anélkül, hogy először meghallgatták s meggyőződtek volna róla, hogy mit tett?”
De azt mondták neki: „Csak nem vagy te is galileai? Nézz utána s megbizonyosodsz, hogy Galileából nem támad próféta.”
Ezután mindnyájan hazamentek.