Lloyd
Lloyd (ang. ejtsd: lajd), többhajózási társaság neve, mely elnevezés Lloyd Edétől származik, ki a XVII. sz. vége felé Londonban a Ciotyben egy kávéházat alapított s ez csakhamar olyannyira gyülekező központja lőn az angol üzletembereknek, hogy a vállalkozó szellemü Lloyd Ede nemsokára Lloyd's New címen egy kereskedelmi szaklapot indított meg, amely az egész világ kereskedelmi és hajózási viszonyait részletesen tárgyalta. Minthogy azonban az angol politikai viszonyokat nem egyszer igen élesen kritizálta, lapját betiltották. 1726. azonban Lloyd's List cím alatt egy új szaklap indult meg s midőn a régi Lloyd-kávéházból egy nagy biztosító-társaság alakult, a lap is ennek tulajdonába ment át. Hétről-hétre pontos, megbizható adatokat közölt az egész világ kikötőiből a hajójárásokra, üresen álló hajókra, elszállítandó terhekre s több efélékre vonatkozólag, 1871. aztán a L. biztosítótársaság egyesítette a Lloyd's Listet a 40-es években megindult Shipping and Mercantile Gazette c. elterjedt hajózási és kereskedelmi szaklappal s ebben a L.-társaságnak több ezerre menő ügynökeitől kapott jelentések alapján a tengeri forgalom összes adatait dolgozza fel. Ugyancsak a L.-társaság adja ki azt a hetenként megjelenő Indexet, amelyben a hét folyamán előfordult hajótöréseket s a világ összes 100 tonnásnál nagyobb oceáni hajóinak tartózkodási helyét, útirányát s érkezéseit közli. Már ezeket megelőzőleg 1834. kezdte meg a társaság a Lloyd's register néven ismert hajó-osztályozó lajstrom szerkesztését, mely az egész világ hajóinak szerkezete, anyaga és állapota alapján olyan osztályokba sorozza azokat, amely osztályozás kifejezi az illető hajó megbizhatóságát. Mind e tevékenység és a tengeri biztosítás terén kifejtett munkásság alapján a régi L.-társaság 1871. törvény útján testületi jogokat kapott s a tengeri biztosításoknak a börzéjévé vált.
Az angol L.-társaság mintájára alakult meg 1833. Triestben az osztrák L.-társaság, mely eleinte csupán hajóbiztosításokkal foglalkozott s gyakorolta a hajók osztályozását is. 1836. azonban gőzhajózási részvénytársasággá bővült s rendes hajójáratokat tartott fenn a Jóni-szigetek, Görögország, Sziria, Egyiptom és az osztrák kikötők között. A részvénytársaság alaptőkéje eredetileg 1 millió frtra ment. Az osztrák kormánytól a postaszállításáért és azon kötelezettségért, hogy háboru esetén hajóit katonai célokra engedi át, évi szubvenciót húz. Egy ideig a magyar állam is évi segélyben részesítette e társaságot, de midőn az Adria-társaság vállalkozott a magyar tengerentuli kereskedelmi érdekek ellátására, a magyar állam ezt a társaságot kezdte segélyezni. Nagy támogatást élvezett az osztrák L. a Rostschild-cégtől is. Részint e segítségek, részint az ügyes üzletvezetés nagyon virágzóvá tették a L.-ot s az utóbbi időben hajójáratait Kelet-India, Khina, Japán és Brazilia kikötőire is kiterjesztette. Alaptőkéje 1894. 12,6 millió frtra ment s ezenkivül 5 kölcsöne után 7,2 millió frt tőke jutott birtokába. 1836-37. első flottája 7 gőzösből állott, melyek összesen 1777 tonna vitelképességet és 4400 lóerőt képviseltek; ma 74 gőzössel rendelkezik, melyeknek bruttó vitelképessége 138 585 tonnára, erőképessége pedig 99 702 lóerőre rúg és értékük a megfelelő leirások után a 15 millió frtot meghaladja.
Egészen tengerhajózási üzemre alakult 1857. Brémában az északnémet L. (Norddeutscher L.), mely 3 gőzössel kezdte meg vállalatát s Németország-Anglia közt közvetítette a forgalmat, ma pedig a világ legnagyobb gőzhajótársasága. Megalakulása után egymásután nyitott meg a forgalomnak új meg új vonalakat. 1858. a new-yorki, 1866. a hetenkénti rendes E.-amerikai hajójáratokat indította meg. Ezután egymásután állította be rendes menetrendekkel a baltimorei, new-orleansi, braziliai, laplatai járatokat. Már 1867 óta ellátja az É.-amerikai postát, 1886. pedig átvette a K.-ázsiai és ausztráliai postahajójáratokat, amelyeknek mellékvonalai Japánba, Új-Guineába, Siamba és Sumatrába ágaznak el. 1890. gyorshajójáratot létesít4ett Genuán és Gibraltáron át New-yorkba, 1892. pedig hozzákapcsolta ehhez a Genue-Nápoly-Palermo elágazással létesített Nápoly-New-York közti vonalat. Ugyanez évben a már fennállott gyorshajójárat mellé egy postahajójáratot iktatott be Bréma és New-York közé; 1893. pedig ugyancsak Bréma és New-York közt létesítette a Roland-vonalat. Jelenleg 22 hajójáratot tart üzemben és pedig 6 vonala megy É.-Amerikában, 2 D.-Amerikába, 2 fővonal k.-Ázsiába és Ausztráliába, ezeknek van 4 mellékága, végre 8 az európai kikötők között tartja fenn a forgalmat. 1893 folyamán a társasági hajók 3 millió tengeri mértföldet futottak be. A társaságnak van 80 gőzöse, melyek 202 731 lóerővel 225 097 tonnatartalmat hordanak. A társaság hajóinak előállítási költsége 118 millió márkára ment.
A német Lloyd-társaság (Germanischer Lloyd) 1868. Berlinben alakult s az angol L.-társaság Lloyd's Registerjéhez hasonló lajstromokat készített a német tengeri hajókról s e foglalkozást kizárólag azon biztosító-társaságok, hajósok és kereskedők érdekeiben végzi, akik a társasághoz tartoznak. A vizsgálatért járó díjak az adminisztráció költségeit fedezik, de azért az újabb időben a hajóosztályozás kiterjesztése érdekében az államsegélyt akarja a maga számára a társaság biztosítani.
A tengeri hajózás fejlesztésére és kereskedelmi érdekek szolgálatára alakultak a Rheinisch-Westfälische L., a L. français, az Amerikan L. stb. Az újabb időben végre nem egy kereskedelmi testület és egyesület vette fel a L. nevet (p. a pesti L.-társaság), amelynek azonban ilyen használatánál már nagyon messze fekvő, átvitt v. jelképes értelme van.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
