Kazán,
Kazán, az aldunai szoros legszebb s legérdekesebb része, Plavisevica és Ó-Ogradina krassó-szörényvármegyei községek között. A Duna itt szorul össze legkeskenyebbre s ezen, K. név alatt ismeretes szoros 11 km.-nyire húzódik DNy-ról ÉK-felé. A 600 méternyi széles folyam medre Plavisevicán alul a baloldalon emelkedő Sukár mare-hegy (314 m.) által eleintén felére, majd a mederből kiemelkedő Kalnik-sziklánál 186 méterre szoríttatik össze, valóságos sziklakaput képezve a szerb parton emelkedő Miroc planinával (324 méter). A jobbpart sziklaháta félkörben elvonul a medertől s Stirbec mare-ban 768 méterre emelkedve, csak ott lép ismét a meder szélére, ahol a magyar parton a Sukár mare immár véget ér. A K.-nak ezen 3 1/2 km. hosszu része Felső-K. vagy Pojnikovo-K. nevet visel; szélessége a bejáraton tul 250-350 méter, mélysége az 50 métert is meghaladja. Ezen szorosban két jelentékeny barlang van a balparton, egyik a Pojnikovo-barlang, egy 500 m. hosszu s 30 m. magas barlang, melyen a hasonnevü patak keresztül folyik, a sziklából közvetlenül a Dunába öntvén vizét, a másik a Veteráni v. Piscabara-barlang, melyből 1692. évben 700 katona d'Arnau báró vezetése alatt árcius 16-tól május 1-ig feltartóztatta a 3000 főnyi török haderőt, mig végleg kimerülve, kénytelen volt magát megadni. 1788. ismét heves küzdelem folyt itt a török ellen, kik 20 napig nem voltak képesek a szoroson keresztül hatolni. A Sukár mare alatt a folyam medre a dubovai völgy nyilásánál 567 m.-ig szélesedik ki, de ezen tágulat csak 11/2 km. hosszu, mert a Sukár mik (311 m.) kiszögelése által (melylyel szemben a szerb parton a 623 m. magas Strbec mik emelkedik), a meder egyszerre 250 m.-re keskenyedik; itt kezdődik az Alsó-K., melynek hossza mintegy 4 km. Alakulata teljesen megegyezik a Felső-K.-éval, de itt van a Duna legkisebb szélessége, t. i. 151 m. A Strbec mik aláereszkedésével a Duna medre is kitágul s a K.-szoros véget ér. A Traján-tábla már a szoroson tul van, a szerb parton. Bár eszerint a K. a Duna legkeskenyebb szakasza, mégis, tekintve azt, hogy esési viszonyai kedvezők s zátonyok benne nincsenek, nem tartozik az Alduna veszélyesebb helyei közé s igy a most folyó szabályozási munkálatok a K.-ra nem terjeszkednek ki. Természeti szempontból tekintve azonban a K. határozottan a Duna legszebb, nagyszerüségében legmegkapóbb részlete.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
